A klímaváltozás emberekre és természetre gyakorolt hatásai ma már megkérdőjelezhetetlenek. Egyre gyakrabban tapasztalhatjuk meg a szélsőséges időjárás következményeit: a hurrikánokat, a pusztító szélviharokat, erdőtüzeket, hosszan tartó esőzéseket és árvizeket. Ezek nemcsak életkörülményeinket, életminőségünket is hátrányosan befolyásolhatják. Növelik például az extrém időjárással kapcsolatos betegségek – mint a hőguta, a kiszáradás vagy a különféle szív- és érrendszeri problémák – kialakulásának kockázatát. De egyéb egészségügyi veszélyeket is tartogatnak. Egy új tanulmány szerzői éppen ezt vizsgálták. De nem általánosságban: a szennyvizet helyezték kutatásuk fókuszába, mint a fertőzések lehetséges forrását és közvetítőjét.
Csatlakozzon az év egyik legfontosabb egészségügyi szakmai eseményéhez, ahol a finanszírozási kihívásoktól kezdve a menedzserbetegségek kezelésén át egészen a legújabb digitális egészségügyi megoldásokig minden fontos témát érintünk!
Egészséggazdaság - Menedzser egészség 2025. március 27-én Merkely Bélával, Kulja Andrással, Zacher Gáborral és más neves szakértőkkel - jelentkezzen március 11-ig kedvezményes áron!
Részletek és jelentkezés >>
Az intenzív esőzések túlterhelik a csatornarendszert, ahonnan a tisztítatlan szennyvíz nagy mennyiségben szivároghat a talajba, valamint a vizekbe: folyókba, tavakba és tengerekbe. A hirtelen lezúduló, falvakat és városokat elöntő, tartósan megmaradó esővízben pedig gyorsan elszaporodnak a különféle kórokozók. Ahogy arról laptársunk, a Privátbankár korábban írt, a hurrikánok nyomában járó árvizek például igencsak kedveznek a meleg, sós tengervízben élő, húsevő baktériumként is emlegetett Vibrio vulnificus elszaporodásának. Ez a kórokozó apró bőrsérüléseken és az emésztőrendszeren keresztül jut az emberi szervezetbe, és súlyos megbetegedést – esetenként halált okozhat.
Fotó: Depositphotos
Miért ártalmas, ha szennyvízzel érintkezünk?
A tisztítatlan szennyvíz ideális közeg a kórokozók számára. A vizeletet és ürüléket, elhalt sejteket, élelmiszer- és gyógyszerhulladékokat, különféle vegyszereket, nem utolsó sorban pedig emberek által kibocsátott, megbetegedést okozó vírusrészecskék milliárdjait is tartalmazó elegyben vígan élnek és szaporodnak a vírusok és baktériumok. Nem véletlen, hogy a szennyvízzel való érintkezés növeli bizonyos fertőzések kockázatát – írta témával foglalkozó cikkében a Conversation. Ezek közé tartoznak az emésztőrendszert érintő megbetegedések: a gyomor- és bélhurut, a hasmenés, a vérhas vagy a kolera, és a tífusz is.
És noha a fejlett országokban alkalmazott szennyvíztisztítási eljárásokkal meglehetősen hatékonyan távolíthatók el a vízből a vírusok – az Egyesült Királyságban például 99 százalékos hatékonysággal – a környezetbe kerülő tisztított szennyvízben még mindig maradnak egészségügyi kockázatokat hordozó kórokozók.
A már említett kutatás szerzői arra voltak kíváncsiak, hogy az éghajlatváltozás fokozhatja-e ezeket a kockázatokat, és hogyan hat a szennyvízben található vírusokra. A laboratóriumi vizsgálatot viszont alaposan megnehezítette, hogy a környezetből vett vízminták gyakran tartalmaztak olyan szennyeződéseket – köztük vegyi anyagokat –, amelyek ellehetetlenítették a vírusok pontos kimutatását. Ennek áthidalására a kutatók több módszert is kidolgoztak, így amellett, hogy sikerült kiszűrniük a fertőzést okozó vírusokat, egyszerre többféle típust is tudtak azonosítani.
Meglepő eredmények
Kiderült, hogy a vírusok fertőzőképességére és arra, hogy mennyi ideig voltak kimutathatók, elenyésző hatást gyakorolt a közeg: hogy folyóba vagy tengerbe kerültek. A gyomorpanaszokat kiváltó vírusok akár három napig is fertőzőképesek maradtak a tengervízben, még 30 Celsius-fokos hőmérsékleten is. Hűvösebb vízben fertőzőképességük ennél is tovább tartott: akár egy hétig is. Ha élőhelyüket tartós napfény érte, kevesebb mint egy napig maradtak életképesek, felhős időben azonban fertőzőképességük körülbelül 2,5 napra tolódott ki.
A kutatók szerint eredményeik rávilágítanak arra, hogy az éghajlatváltozás globális egészségügyi problémákat idézhet elő. Az extrém időjárás hatására ugyanis – különösen az aszályos időszakokat követő heves esőzések után – jelentősen növekedhet a környezetbe kerülő tisztítatlan vagy részben tisztított szennyvíz mennyisége.
Mennyi az annyi?
Amint arról az Egészségügyi Világszervezet is beszámolt, 2022-ben a háztartásokban keletkező szennyvíz 42 százalékát nem kezelték megfelelően, ezért globálisan körülbelül 113 milliárd köbméter tisztítatlan vagy részben tisztított szennyvíz került a természetbe.
Mi lehet a megoldás?
A szakemberek szerint csökkenthető a fertőzés kockázata, ha a szennyvízzel érintett területeken felhős idő esetén legalább 2,5 napig, napsütés esetén pedig 24 óráig nem végzünk szabadidős tevékenységet – vagyis lehetőség szerint kerüljük ezeket. Nyilván más a helyzet, ha lakóhelyünket önti el a víz – ilyenkor a folyamatos és a gondos fertőtlenítés, valamint a védőruházat jelenthet segítséget. Utóbbi azért szükséges, mert a sérült bőrfelületeken és a testnyílásokon keresztül a különféle kórokozók akadálytalanul juthatnak szervezetünkbe. A kutatás készítői hatékonyabb szennyvízkezelési gyakorlatot és célzott kockázatkezelési stratégiák kidolgozását is sürgetik – globális szinten.
