Jelentős átalakítást tervez a Belügyminisztérium a magyarországi szülészeti ellátásban. Az erről szóló márciusi kormányrendelet még a szakmát is meglepte. Olyan szülészeteket hoznának létre, ahová csak komplikációmentes várandósság esetén kerülhetnének be a nők.
A tervek szerint a szülészeti ellátás eddigi II. és III. szintje mellé hozná be az alacsonyabb, I. szintet is az országban. Ezekben az úgynevezett családias jellegű, akár 5 ágyas kórházi szülőotthonokban nem lenne koraszülött intenzív, sem neonatológus, azaz újszülöttgyógyász, újszülött-szakápoló, aneszteziológus, vagyis altatóorvos és intenzív terápiás orvos sem állna 24 órában rendelkezésre – ha mégis szükség lenne rájuk, 30 percen belül elérhetőnek lennének. (A II. szint biztosítaná a komplikáltabb szülések levezetését, míg a III. szinten a koraszülött-ellátás is rendelkezésre állna).
Szakemberek szerint ennek hátterében nem feltétlenül az egészségügyi reform, hanem az immár érzékletesen nagy szakemberhiány áll.
Tény, hogy jelenleg 20-25 ezer szakápoló hiányzik a rendszerből, a szülésznők pedig sokszor az anyagi megbecsülés hiánya miatt kénytelenek felmondani. Míg a szülész-nőgyógyász szakorvosok egyötöde 2022 májusáig nem írta alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, ezért azóta nagyjából még egyszer ennyien, vagyis 20-25 ezren távoztak az állami egészségügyből. Emiatt a legtöbb kórházban kritikussá vált a helyzet a szülészeteken, mert olyan kevés szakorvos maradt. Mindeközben hiába húzós a magánkórházakban szülni, mégis egyre többen választják a fizetős ellátást.
Fotó: Depositphotos
Ezt bizonyítja, hogy a megszorító intézkedéseknek és az egészségügyben tapasztalható szakemberhiánynak köszönhetően a főváros tíz legnagyobb szülészete közül ma már három magánkórházban működik: a TritonLife, a Maternity és a Duna Medical Center – mutat rá a Válaszonline cikke.
Kunetz Zsombor egészségpolitikai szakértő viszont azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy „a rendelettervezetet nemcsak az orvoshiány szülte, hanem elképzelhető, hogy azon magánszolgáltatók lobbija is, akik eddig nem tudtak szüléseket vállalni a minimumfeltételek hiánya miatt, azonban ezen feltételek jelentős csökkentésével már képesek lesznek rá”.
Hogy érzékeltessük, hány ideiglenes vagy végleges kórházi szülészeti leállás kapott sajtóvisszhangot az elmúlt két évben, felhelyeztük Magyarország térképére az érintett intézményeket. Tegyük hozzá: a szülészeti ellátási zavarok mellett a kórházakban szinte minden héten számos szakrendelés és fekvőbeteg-ellátás probléma adódik, tehát ez csak a jéghegy csúcsa.
2022
A választások után szűk két hónappal a Mohácsi Kórház igazgatója közölte a lakossággal, hogy május 30-tól megszűnik a szülészeti ellátás a kórházban, azt a pécsi klinika veszi át. Az indok: szakmaspecifikus koncentráció.
2022 első félévében négy szülésznő mondott fel a budapesti Szent Imre Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán, aminek következményeként szeptember egyik hétvégéjén nem lehetett szülni a szülészetéről híres kórházban. Az intézet a honlapján túlterheltségre hivatkozva adott tájékoztatást erről: „A Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán a betegfelvétel péntek éjféltől vasárnap reggelig szünetel „az osztály túlterheltsége, a területileg nem a kórházunkhoz tartozó, megnövekedett, nagy számú átjelentkezések és a megbetegedések miatt kialakult személyi feltételek átmeneti hiánya miatt”.
Az év júniusától orvos- és ápolóhiány miatt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet szülészetén sem fogadtak szülő anyákat. Az intézményből távoztak a szülészorvosok, illetve magánpraxisba mentek át. (Ugyanebben a kórházban 2022 novemberétől megszűnt a csecsemő- és gyermekkardiológia, mert nem volt elég szakember a működtetéséhez. A kórházban tavalyelőtt július óta ugyanezen okból nincs csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív ellátás sem).
Június 16. 10 órától június 20. 08 óráig nem lehetett szülni a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban, helyette a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézetben és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézetbe irányították át a szülő nőket.
Július 18-tól augusztus 5-ig szünetelt a szülészet-nőgyógyászati ellátás Várpalotán a Szent Donát Kórházban, ezért Veszprémbe kellett menniük a kismamáknak.
Az alább látható térképre helyeztük a közel két éves "termést". Rákattintva a vármegyékre, látható, hogy hol történtek leállások ezidő alatt.
Ügyeleti időben egész júliusban nem tudtak szülni a kismamák a Mezőtúri Kórház és Rendelőintézetben, mert ügyeleti időben nem volt aneszteziológiai szakvizsgával rendelkező orvos (bár honlapjukon azóta is keresnek aneszteziológust, szülész-nőgyógyászt és szülésznőt).
A nyári szabadságolások miatt augusztusban Tatabányán a Szent Borbála Kórházban öt napon át szünetelt a szülészeti ellátás. A betegek és a szülő nők a győri és a székesfehérvári megyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályait kereshették fel hétköznap 15 órától, illetve hétvégén reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig.
Novemberben közleményben jelentette be a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház a Facebook-oldalán, hogy telephelyén, a Kalocsai Szent Kereszt Kórházban humánerőforrás problémák miatt 2022. november 14-től 2023. január 31-ig a Csecsemő- és gyermekgyógyászati osztály működése és ennek következtében – az új újszülött ellátás miatt – a Szülészet-nőgyógyászati osztály szülészeti ellátását felfüggesztették. A szülészeti ellátást ezalatt a Bajai Szent Rókus Kórház és a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház kecskeméti szülészete biztosította, a babák ellátását a kecskeméti Csecsemő- és gyermekgyógyászati osztály vállalta át.
2023
Január 1-jétől hétvégenként és ünnepnapokon – a nagyon sürgős és műtétet igénylő eseteket leszámítva – nincs szülészeti és nőgyógyászati ellátás a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban. Tehát azoknak a sátoraljaújhelyi nőknek, akiknél hétvégén vagy ünnepnapokon indul be a szülés, el kell jutniuk a 85 kilométerre lévő Miskolcig, hogy legyen szakorvos, aki levezényli a szülésüket, illetve bodrogközi lakosok esetén a Kisvárdai Kórház szülészeti osztályát kell felkeresniük.
Szamosvölgyi Péter polgármester szerint akkor kezdődtek az sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházzal a bajok, amikor elvették az önkormányzattól a fenntartói jogokat. A kórház honlapja szerint 2016-ban még 509 szülés volt, 2022-ben 470.
Tavaly január elsejétől a szakorvosok hiánya miatt átmenetileg bezárták a szülészeti és az újszülöttellátási osztályt Szentesen is, a Dr. Bugyi István Kórházban. A betegeket, illetve a kismamákat Hódmezővásárhelyre, Szegedre és Kecskemétre irányítják át. A Dr. Bugyi István Kórház hirdetésekben már hónapok óta keresett osztályvezető főorvost és szakorvosokat, a város vonzáskörzetében élő nők pedig „kedvességkampánnyal” igyekeztek segíteni, de mindhiába.
Március 1-től októberig hétvégente nem volt szülészet a mosonmagyaróvári Karolina Kórházban, és mivel fekvőbeteg-ellátás sem volt ez idő alatt, a pénteken megcsászározott kismamákat mentők vitték át Győrbe.
Áprilisban több nőgyógyászati szakrendelés is elmaradt az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban, majd május 16-tól keddenként átmenetileg szünetelt a nőgyógyászati szakrendelés. Júliusban aztán felreppent a hír, hogy a szülészet is veszélybe kerül, de úgy tűnik, a bajt orvosolták. Facebook-oldaluk szerint bár 0-24 órában zavartalanul működik az osztály, felhívják a figyelmet, hogy előre tervezhető műtéteknél más intézményekbe is átküldhetik a betegeket.
Július 24-től szeptemberig este és hétvégén nem, csak hét közben, reggel 8 és délután 16 óra között lehetett szülni a Jászberényi Szent Erzsébet Kórházban. (Ez az a kórház, amelyről pár hete azt írták, hogy NAV-végrehajtás alatt ál, amit a vezetőség cáfolt).
Augusztusban a budapesti Honvéd Kórházból irányították át a szülő nőket péntek déltől vasárnap délig az Uzsoki Utcai Kórházba, a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházba, a Váci Jávorszky Ödön Kórházba, illetve a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjába. Ők a szélsőséges időjárás miatt megnövekedett születésszámra hivatkoztak.
A balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház szülészeti-nőgyógyászati ellátásával már 2023 nyara óta gondok voltak, november 3-tól pedig úgy döntött az intézmény vezetése, hogy év végéig szünetelteti a betegellátást. Így azoknak, akik szülészet-nőgyógyászati osztályon akut kezelésre szorulnak, a várostól 50 kilométerre található Salgótarjánba kellett átmenniük a Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórházba.
2024
A balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórházban ugyan januárban heti két, februártól heti három műtétes napon újraindult a szülészeti ellátás, most újra leállt az osztály, június végéig ismét szünetel a fekvőbeteg-ellátás.
Április 19-től május 6-ig átmenetileg bezárt a Keszthelyi Kórház szülészete, szülni Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Ajkára vagy Kaposvárra mehettek az érintett kismamák. Az Országos Kórházi Főigazgatóság szerint munkavállalót érintő betegség, valamint kapacitásallokációs problémák álltak a háttérben.
Májusban reppent fel a hír, hogy takaréklángon működik a szekszárdi Balassa János Kórház, mert az ügyeleteket csak más kórházakból érkező helyettesítő orvosokkal tudják megoldani. Azóta a kórház vezetése azzal cáfolta a hírt, hogy a választások előtti kampány miatt a baloldal direkt terjesztett el ilyen pletykát.
Tehát 2022 júniusától 18 alkalommal történt leállás az ország szülészetein, a következő indokokkal: szakmaspecifikus koncentráció, kapacitásallokáció, az osztály túlterheltsége, extrém időjárás, humánerőforráshiány, nyári szabadságolások. Kérdés, hogy a tervezett szülészeti reformmal csökken-e majd az ilyen jellegű problémák száma, vagy továbbra is számíthatnak majd a kismamák nehézségekre.
