„A magyar kormánynak is fontolóra kellene venni a lehetőséget, hogy kilépteti az országot a WHO-ból. Minden olyan szervezet esetében, amelyet a világ legerősebb országa szabad akaratából elhagy, mérlegeljük mi is a kilépést” – közölte 2025 februárjában Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
Donald Trump a január 20-ai beiktatása után nem sokkal jelentette be, hogy az Egyesült Államok elhagyja a WHO-t, amit a Covid-járvány szerinte nem megfelelő kezelése, illetve egyes tagállamok (elsősorban Kína) túlzott befolyása mellett leginkább anyagi okokkal indokolt, ugyanis az Egyesült Államok szerinte aránytalanul nagy részét fizeti a WHO költségvetésének. (Tény, hogy az Egyesült Államok a szervezet legutóbbi pénzügyi adatai szerint nagyjából 14,5 százalékát adja a WHO költségvetésének, 1,3 milliárd dolláros hozzájárulásával).
Geopolitikai sakkjátszmák és ingadozó tőkepiacok – Hogyan pozícionáljuk befektetéseinket?
A témában a Klasszis Média május 27-én 17 órától geopolitikai szakértők, gazdasági elemzők, befektetési szakemberek részvételével tart rendezvényt.Vegyen részt Ön is! Klasszis Befektetői Klub - részletek és jelentkezés >>
A minap Pintér Sándort kérdezte írásban Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője, hogy Magyarország – Amerika mintájára – valóban tervezi-e, hogy kilép a WHO-ból.
Rétvári Bence erre azt az írásos parlamenti választ adta május 7-én, hogy „a kormány elsődleges célja a magyar emberek védelme és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása, amiket mindenképpen szem előtt tartunk. Olyan javaslatot a kormány nem fog támogatni, ami elvonná Magyarország szuverén járványkezelési jogkörét”.
Fotó: Depositphotos
Hozzátette: „a WHO Közgyűlés a WHO Alapokmány 19. cikke alapján nemzetközi megállapodást vagy egyezményt fogadhat el, amely minden egyes tagállamban akkor lép hatályba, amikor azt az állam a saját alkotmányos szabályainak megfelelően elfogadta. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény rendelkezik a nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről. A törvény 9. paragrafusának 1. bekezdése értelmében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést törvényben kell kihirdetni, így az egyezmény elfogadásáról a parlament dönt.”
Mindezt értelmezve tehát bár Magyarország eddig elfogadta a WHO nemzetközi egyezményeit (köztük a dohányzás ellenőrzési keretegyezményt és a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokról szóló megállapodást), ezeket a döntéseket – hosszú évek után – a parlament felülvizsgálhatja. Mik lehetnek, lehetnének a magyar kormány indokai a kilépés mellett, és milyen következményekkel járna ez Magyarországra nézve?
Kökény Mihály: ez inkább retorikai fogás
„Már ennek a kérdésnek egyáltalán a megfontolását is hibás dolognak tartom” – szögezte le Kökény Mihály az MSZP-SZDSZ koalíciós kormányok egészségügyi minisztere, aki 2011-2019 között a WHO európai regionális igazgatójának politikai tanácsadója, korábban pedig a WHO végrehajtótanácsának tagja volt, bár hozzátette, hogy szerinte azért nem eszik olyan forrón a kását.
„Azt gondolom, ez inkább csak egy retorikai fogás. Trumpon is nehéz eligazodni, hiszen bejelentette, hogy kilép a WHO-ból – de ezt csak egy évvel ezután teheti meg –, ám lehet, mégis maradni fog, ha szavai szerint megfelelő vezetőt választanak és »kitakarítják« a szervezetet. Azt gondolom, hogy Magyarország nagyon sokat veszítene azzal, ha otthagyná a WHO-t. Számtalan szakmai kapcsolatrendszert és az adatbázisokhoz való hozzájutást is nélkülöznie kellene. Márpedig a globális egészség világában ma el kell tudni igazodni, hiszen a mai legfontosabb betegségek és egészségügyi kockázatok nem állíthatók meg a határokkal” – kommentálja Kökény a kilépés felvetődésének gondolatát.
Mint a szakértő mondja, az sem elhanyagolható, hogy a WHO-nak nagyon komoly járvány-előrejelző, és -figyelőrendszere van, élen jár a fertőző betegségek elleni küzdelem globális irányításában, és különösen az újabb és újabb kórokozók felbukkanásának idején elég fontos, hogy a kellő információk rendelkezésre álljanak. Ezen túlmenően Magyarország nagyon sok segítséget kap jelenleg is az Egészségügyi Világszervezettől különböző szakmai projektekben, nem elsősorban finanszírozóként, hanem szakemberek, szaktanácsok, projektek formájában. Azt is megemlíti, hogy például az influenzaszezonoknál mindig a WHO adja meg, hogy milyen típusú vírusok támadnak, és mi ellen kell védőoltást alkalmazni. Ettől sem kellene elesnie Magyarországnak.
„Magyarország egyébként kormányoktól függetlenül mindig jó kapcsolatokat ápolt a WHO-val, most is jogi irodát működtetnek nálunk” – avat be a korábbi egészségügyi miniszter a szakmai oldalba is.
Hozzáteszi: az amerikai elnök nemcsak a WHO-t akarja elhagyni, hanem az UNESCO-t, a Párizsi Klímaegyezményt, és más nemzetközi szervezeteket is. Olyan kis ország, mint Magyarország, ezekre a kapcsolatokra és együttműködésekre rászorul. Egyébként a WHO annyira univerzális szervezet, hogy eddig nem akadt a világon olyan ország, amely nem volt tagja a WHO-nak, még Észak-Korea is az. Eddig tehát soha senkinek nem volt baja vele, pedig adódott már a világon az elmúlt évtizedekben jó néhány konfliktus. Még a hidegháború csúcsán sem merült fel, hogy akár a Szovjetunió, akár az Egyesült Államok elhagyja a WHO-t. Sőt, félretéve az ideológiai ellentéteket, példásan együtt dolgoztak a himlő felszámolásában.
Kökény szerint Trump meglehetősen felelőtlen magatartást tanúsít, és országa nagyon sokat fog ezzel veszíteni, az amerikai tudományos közösségektől a lakosokig. Rossz előjel, hogy már megnyirbálták az amerikai járványügyi központ, a legendásan precíz és alapos gyógyszerhatóság költségvetését. De még ennél is nagyobb baj, hogy az amerikaiak kivonultak a készülő pandémiás világegyezmény szövegezéséből és beszüntették a szegény afrikai és ázsiai országok egészségügyének támogatását. Évi közel 15 milliárd forintot akarnak megspórolni, így sok afrikai AIDS beteg nem jut majd gyógyszerhez, leállhatnak a járványos gyermekbénulást megelőző védőoltási programok.
„Visszatérve az amerikai kilépéshez: ha követnénk a példájukat, akkor magyar alkalmazottak sem dolgozhatnának a WHO-ban, ahogy most, és nem hívnának meg magyar szakértőket különböző munkabizottságokba” – mondja Kökény Mihály.
Felvetődik az is, hogy az esetleges kilépéssel csökkenteni lehetne valamennyire a magyar egészségügy független átláthatóságát, és adatszolgáltatás híján a nemzetközi statisztikákból nem lehetne kiolvasni hazánk népességének katasztrofálisan rossz egészségi állapotát.
„Azt gondolom, hogy ez csak egy-két tényleg megszállott, és a nacionalizmusnak valamiféle egészen végletes értelmezésében fuldokló politikusnak lehet a nézete. Az úgynevezett nemzetközi egészségügyi rendszabályokat azonban a közelmúltban módosítottak, és a magyar parlament is ratifikálta.
Ez kimondja, hogy a különböző egészségügyi, népegészségügyi vészhelyzeteknél, elsősorban a járványokra való felkészülés miatt, a különböző adatszolgáltatások tekintetében Magyarországnak is vannak előírt kötelezettségei. Ha kilépnénk is a WHO-ból, ez az egyezmény akkor is kötelezne bennünket, hiszen ezt törvényben is rögzítettük. Ezért úgy látom, hogy ez az elgondolás nemigen állja meg a helyét, mert így is kell adatot szolgáltatni” – magyarázza a szakértő, miért látja inkább retorikai húzásnak a kijelentést.
Kunetz Zsombor: a magyar álláspont hipokrita
„Magyarország jelenlegi kormányának ebben a pillanatban nincs meg a politikai felhatalmazása arra, hogy ilyen jellegű kérdésről önmagában döntsön. És ha már ismét Magyarország szuverenitását emlegetik a politikusok, lehetne olyan önálló az országunk, hogy nem követi az Egyesült Államok lépéseit” – jelentette ki lapunk érdeklődésére Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő.
A szakértő szerint egyébként meglehetősen szemforgató és hipokrita magatartás az, hogy az a magyar kormány, amely olyan válságkezelést mutatott be a Covid-19 pandémia alatt, amely a világ egyik legrosszabb halálozási arányát vonta maga után, a WHO-t bármilyen váddal is illesse a koronavírus-járvány és annak kezelése kapcsán. Főleg, hogy a tesztek, lélegezgetőgépek, a kínai és orosz vakcina kapcsán milyen üzleteket kötött.
Kunetz szerint is fontos, hogy olyan rendszerekhez kapcsolódjon Magyarország, amelyek széleskörű adatokkal és információbázissal rendelkezik, mint a WHO.
„Azt gondolom, hogy kifejezetten káros lenne a magyar állampolgároknak a kilépés. Emellett pedig Magyarország nem egészen 3 millió dollár körül járul hozzá a WHO költségvetéséhez, ami elenyésző az Egyesült Államokéhoz képest. Ez az összeg eltörpül azzal szemben, amilyen segítséget a WHO tud nyújtani baj esetén, még akkor is, ha nem tökéletes, ahogy egyetlen szervezet sem az. Lehet, hogy olykor nehézkesen vagy lassan működik, ezért hazánknak inkább a WHO reformjain kéne gondolkoznia. Egyébként minden, a világ jelentős hatalmai által elfogadott nemzetközi szervezetből való kilépéssel vagy be nem lépéssel, be nem kerüléssel Magyarország politikai hitele csökken” – mutat rá Kunetz, miért lenne rossz ötlet a szervezetből való kilépés.
Rékassy Balázs: Trump egy populista elefánt a porcelánboltban
„Ha Trump mögé beállunk ebben, még kevésbé lehet ellenőrizni a magyar egészségügy állapotát, még kevésbé lesznek független adatok, intézmények. Ez egy olyan folyamatnak lenne egy következő eleme, amiben még inkább a szakmai vonalról a politikai vonal alá kerülne a magyar egészségügy irányítása, vagy felügyelete, monitorozása” – fejti ki véleményét Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser.
Az ő véleménye szerint is igen fontos az adatszolgáltatás. Például ennek köszönhető, hogy transzparens az, Magyarországon mennyivel rosszabbul állunk a daganatos betegségek és a halálozás terén például, mint az európai uniós átlag. Ha viszont nem fogunk adatot szolgáltatni, akkor azt hiszik majd az emberek, hogy minden rendben itthon.
Rékassy szerint épp a Covid-ban mutatkozott meg, hogy a WHO-nak pont a járványok korában milyen nagy szerepe van, de bármilyen más közegészségügyi kérdésben is súlya van a szervezetnek.
„Pont a Covid mutatta meg, mennyire veszélyes, hogy ha egy ország szakmailag független, hiteles, népegészségügyi szakembergárdája szétszéled, vagy kormányhivatalokba integrálódik, és politikai irányítás alá kerül.
Ugyanis a Johan Béla, a 20. századi orvostudomány egyik jelentős alakja által felépített, egykor nemzetközi szempontból is mintául szolgáló hazai járványügyi, köz- és népegészségügyi rendszere mára szakmailag számos szempontból kiürült, felkészületlen és inkompetenssé vált. Ebbe a trendbe illeszkedne bele nemzetközi szinten, ha most beállnánk a sorba, mert Trumpot követjük, aki egy populista elefánt a porcelánboltban. Nem ért hozzá, és a modern társadalmi vívmányok rombolása között a WHO otthagyását is meglépi” – mondja Rékassy, aki osztja Kunetz véleményét, miszerint a WHO nem tesz kötelezővé semmit, mindig ajánlásokat fogalmaz meg, tehát ez ellen is furcsa fellépni. Rétvári írásos válaszában pedig kétszer is kitér Magyarország szuverenitására, mint amit meg kell védeni – akár a WHO-tól is.
Magyarország egyébként az utolsó, 2023-ra vonatkozó adatok szerint mindössze 2,22 millió dollárral, azaz jelen árfolyamon kicsit több mint 809 millió forinttal járult hozzá a WHO költségvetéséhez. Ebből 1,97 millió dollárt tett ki a kötelező, GDP-arányosan fizetendő „tagdíj”, a maradék 255 ezer dollárt önkéntesen, egy egészséget és fenntartható társadalmat promotáló programban való részvételre fizette ki a magyar költségvetés.
Ugyan a magyar államháztartás helyzete nem nevezhető fényesnek, ez az összeg – főleg összevetve a fentebb a szakértők által is részletezett előnyökkel – valószínűleg nem magyarázhatja, hogy a magyar kormány a kilépést fontolgatja.
Márciusban a Klasszis Podcast vendége volt Kóka János, orvos, egészségügyi vállalkozó, volt gazdasági és közlekedési miniszter, akivel Csabai Károly főszerkesztője beszélgetett. Kóka a „három tíz” jegyében hirdetett meg egy átfogó egészségügyi reformprogramot: tíz év alatt, tízezer milliárd forintból tíz átfogó reformot javasol, a szakma széleskörű összefogásával. A beszélgetést itt nézheti meg:
