Felmérést végzett négy közép- és kelet-európai országban a GfK a fűtési, hűtési, szellőztetési, légtisztítási és kereskedelmi hűtési megoldásokat gyártó és forgalmazó Daikin megbízásából. A lapunknak megküldött kutatás arra volt kíváncsi, hogy milyen fűtési rendszereket használnak ma az ingatlantulajdonosok, illetve mikor és milyen megoldásra cserélnék le a fűtésüket. Kiderült, hogy minden második magyar válaszadó új fűtési megoldást tervez vásárolni, akik közel fele hőszivattyús rendszerre váltana.
Magyarország mellett Szlovéniában, Horvátországban és Bulgáriában végezte el országos, reprezentatív 1000 fős mintán ugyanazt a kutatást a GfK. A Daikin a jelenleg alkalmazott fűtési megoldások mellett a lakás- és háztulajdonosok jövőbeni fűtés-korszerűsítési szándékára volt kíváncsi, arra, hogy milyen szempontok vezérlik az ingatlanok tulajdonosait és döntéshozóit, továbbá mit gondolnak a hőszivattyús rendszerekről.
A hazai válaszadók 89 százaléka rendelkezik hozzáféréssel a gázinfrastruktúrához, legtöbben – 45 százalékuk – gázzal fűt, 17 százalékuk távfűtést vesz igénybe, 10 százalákuk fával vagy pellettel biztosít meleget. A hőszivattyút használók 5 százaléka hűtő-fűtő klímát, 1 százaléka levegő-víz hőszivattyút használ. A megkérdezettek negyede a fűtési berendezéseket, készülékeket több mint 10 éve vásárolta, 16 százalékuk 6-10 évvel ezelőtt vett új készüléket.
Szinte minden második megkérdezett (48 százalék) néhány éven belül lecserélné a meglévő fűtési rendszerét, és közülük fele hőszivattyús rendszerre váltana. A fűtéskorszerűsítést tervezők közül a legtöbben hőszivattyús megoldást választanának: 24 százalékuk levegő-víz, 22 százalékuk levegő-levegő hőszivattyúra, vagyis hűtő-fűtő klímára váltana.
A válaszokból az is kiderül, hogy már sokan szabadulnának a gáztól: a jelenleg gázzal fűtők fele hőszivattyúra váltana. Hasonló arány mondható el a fával fűtők között: 10-ből öten inkább modern hőszivattyús megoldásra állnának át. Ez a szándék összecseng az európai karbonsemlegességi irányelvekkel, amelyek egy friss döntés értelmében a fosszilis energiát használó kazánok fokozatos kivezetéséről szólnak. Ezzel párhuzamosan az új építés esetén érdemes arra figyelni, hogy módosultak az épületenergetikai szabályok: a jövőben már nem a megújuló energiaforrás részarányára kell figyelni, tehát egy kandalló, vagy klíma beépítése helyett már a négyzetméterre jutó szén-dioxid-emissziós értékeket kell számolni. Az új előírást a levegő-víz hőszivattyúk átlagos SCOP-értékek mellett is jól teljesítik.
A kutatásban részt vett magyarok közül a gázkészülékeket leginkább az ára (16 százalék) és praktikussága (20 százalék), a hőszivattyúkat pedig a gazdaságos-energiatakarékos (33 százalék) és a környezetbarát működése (26 százalék) miatt választják.
A magyar válaszadók közül a felújítást tervezők 3,2 millió forintot fizetnének egy új hőszivattyúért. Regionális összehasonlításban megállapítható, hogy a magyarok vannak leginkább tisztában a hőszivattyús rendszer költségeivel. Jelenleg ezen az áron elérhetők már a meglévő vizes fűtési rendszerhez csatlakoztatható monoblokk típusú hőszivattyúk, amelyek csak kültéri egységből állnak, és nincs az ingatlanban beltéri helyigényük. Ezek ideálisak lehetnek felújítási projektek esetén, amikor a felhasználó akár megtarthatja a gázalapú fűtési rendszerét, és ebbe integrál egy hőszivattyút.
A magyar válaszadók 85 százaléka egyetért azzal, hogy a hőszivattyúval csökkennének a fűtési költségei, és 81 százalékuk szerint ezzel a technológiával járulnának hozzá leginkább az alacsony környezeti terhelés révén a fenntarthatósághoz. A magyar vásárlók számára a hőszivattyú kiválasztásánál az ár a legfontosabb tényező – ez a környező országokban is így van –, ám míg a szomszédoknál a második szempont a garanciális idő hossza, addig a magyarok számára az a prioritás, hogy lássák élőben, működés közben a hőszivattyút, mielőtt megvásárolják.
A megkérdezettek háromnegyede szerint megéri többet fizetni egy magasabb minőségű készülékért. Vásárlás előtt online és személyesen egyaránt tájékozódnak a vásárlók: előbbi esetben főként (62 százalék) a gyártók honlapjáról szereznek információt, míg személyesen a legtöbben hőszivattyús szaküzletet keresnek fel. A legtöbben padlófűtésre kötötték a hőszivattyújukat, 7 százalék a teljes falfelületet – mennyezetet is – bekötők aránya, 35 százalékuk viszont radiátoros fűtési rendszerhez illesztett hőszivattyút.
