A társasházi közgyűlés akár azonnali hatállyal is felmentheti azt a közös képviselőt, aki 2024. október 1. és 2025. május 1. között nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál – értesült az Economx.
A társasházakról szóló 2023. évi CXXXII. törvényt többször módosították az elmúlt időszakban a közös képviselők nyilvántartásba vételével kapcsolatban,
a legutolsó változat szerint a közgyűlés azonnali hatállyal, kötelezően felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, ingatlankezelői megbízatást, ha a tisztségviselő a megválasztását követően legkésőbb a jogszabályban előírt határidőn belül nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál.
Ez a határidő idén októberben nyílik meg és 2025. május elsején zárul, a cél nyilvánvalóan az átláthatóság, a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének biztosítása. Maga a tevékenység pedig csak akkor látható el, ha a kérelmet követően a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba, a társasház úgynevezett törzslapjára feljegyezte.
A lap megkérdezte a Jog365 szakértőjét, aki szerint mivel a közös képviselő megbízási jogviszony alapján dolgozik, így a közgyűlés bármikor dönthet úgy, hogy a közös képviselő megbízását visszavonja.
Arra is joga van, hogy ezt követően másik közös képviselőnek adjon megbízást a feladatok ellátására.
Másik eset, ha a közös képviselő eljárása a társasház törvényes működését veszélyezteti és adott esetben nincsen mód arra, hogy a társasház lecserélje, akkor a jegyző eljárását kell kérni az ügyben. A jegyző ekkor törvényességi felügyeleti eljárás keretében kísérli meg a törvényes működést helyreállítani – húzta alá Sáfrány Írisz Zsófia.
Magyarországon ma mintegy 4,4 millió a lakások száma, amiből közel 1,5 millió olyan társasházakban található, amelyek életét a tulajdonosi közgyűléseken megválasztott közös képviselők, vagy társasházkezelők irányítják.