Az államilag támogatott programok feltétele, hogy a bérbeadóknak adószámmal kell rendelkezniük, a bérleti díjról pedig névre szóló számlát kell kiállítaniuk - tette hozzá a szakértő a lapunkhoz eljuttatott közlemény szerint.
Fotó: Fotó: Mfor/Mester Nándor
Regisztrált álláskeresők március 18-tól igényelhetnek fél évre lakhatási támogatást, amennyiben az új munkahely a lakhelyüktől legalább 60 kilométerre fekszik. Ennek összege a minimálbér 70 százaléka, azaz havonta 186 760 forint lehet. Az áprilisban induló, a 30 év alatti fiatalok számára elérhető Ifjúsági Garancia Plusz program keretében hasonló feltételekkel havi 180 ezer forint albérlettámogatás igényelhető. Ezért az összegért viszonylag széles kínálatból válogathatnak lakást az érintettek - fogalmazott.
A munkába állókat célzó állami támogatások mellett a munkaadók adómentesen is támogathatják a dolgozóik lakhatását - idézte a közlemény Balogh Lászlót, aki szerint ez kifejezetten vonzóvá teheti a lakhatást ingyenesen biztosító munkahelyeket. Ehhez az is elegendő, hogy a munkaadó olyan legalább kétszobás lakást béreljen, ahova egyszerre több munkavállaló költözik be.
Az ingatlan.com márciusi adatai szerint a fővárosban egy egyszobás lakásért 180 ezer forintot kellett fizetni átlagosan, míg a kétszobás lakások átlagos lakbére 268 ezer forint volt. A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a kínálják a legmagasabb áron az egyszobás lakásokat, ahol az átlagos lakbér 180 ezer forintot tett ki. Utána Győr és Székesfehérvár következik 180 ezer és 177 ezer forintos összeggel. A többi vármegyeszékhely albérletpiacán 75 ezertől 160 ezer forint között alakulnak az árak, előbbi Békéscsabára, utóbbi Tatabányára jellemző. Egyszobás kiadó lakásokból Debrecen mellett Szegeden és Miskolcon a legnagyobb a kínálat, ahol 110 ezer és 95 ezer forintos havi díjért lehet azokat kibérelni.
