Bár az idei április-június nem kedvezett a lakásárak további növekedésének, a Központi Statisztikai Hivatal friss, előzetes adatai szerint a második negyedév jellemző árai mintegy 9,8 százalékkal haladták meg az egy esztendővel korábbit. Ezzel az összevont árindex lényegében tartotta az első negyedévben kialakult 298 százalékos szintet. A stagnálásba fordulás oka a kereslet váratlan visszaesése volt. Ahogy arra Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felhívja a figyelmet, az Eurostat adataiból az is kitűnik, hogy 2024 első felében az árak változása igen látványosan követte le a forgalom dinamikáját. Az első negyedévben itthon mintegy 30 százalékkal nőtt a kereslet, s ez az árakat is vitte feljebb 7,5 százalékkal. Ám a második negyedév ehhez képest közel 6 százalékos forgalom-visszaesést hozott az Eurostat előzetes becslése szerint, ami mellett már nem tudtak tovább drágulni a lakások.
Egyébként az adatközlő uniós országok többségét is a forgalmi dinamika ilyen hektikus változása jellemezte az idei első félévben. Magyarország csak azzal lógott ki ezek sorából, hogy a legnagyobb változást mutató országoknál – ellentétben a hazai trenddel – rendre január-március hozta a gyengülést, s április-június az erősödést:
- Belgium (-20 százalék, +9 százalék )
- Bulgária (-27 százalék, +26 százalék )
- Dánia (-19 százalék, +35 százalék )
- Finnország (-27 százalék, +17 százalék)
- Franciaország (-11 százalék, +22 százalék)
- Írország (-34 százalék , +2 százalék).
Az Európai Unió tagországainak összevont árindexe április-júniusban 2,9 százalékos éves növekedést mutatott. E pozitív eredményhez leglátványosabban néhány közép-európai ország járult hozzá. Élükön Lengyelországgal, ahol 17,7 százalékos volt a drágulás, azt követte Bulgária (15,1 százalék), Litvánia (10,4 százalék) Horvátország (10 százalék) és ötödikként Magyarország (9,8 százalék ).
Ugyanakkor a legnagyobb éves veszteségeket néhány kifejezetten jómódú uniós ország piacáról jelentették. Luxemburgban, ahol már 6. negyedéve esik az index, ezúttal 8,3 százalékos csökkenést regisztráltak, Finnországban (-4,8 százalék) hét, Franciaországban (-4,6 százalék) négy, Németországban (-2,6 százalék) pedig ugyancsak hét negyedéve csökkennek az árak.
Fotó: Cordia
Az új, illetve a használt otthonok adásvétele némileg eltérő képet mutat. A használt lakásoknál a kilenc év folyamatos drágulást követő 2023-as, négy negyedévig tartó visszaesésből lábal ki éppen a piac. 2024 január-márciusában még csak 0,2 százaléknyi, ám április-júniusban már 1,8 százaléknyi volt az éves drágulás uniós átlaga. Ez utóbbi átlagot a legnagyobb mértékben ugyancsak Lengyelország (16 százalék), Bulgária (14,8 százalék), Horvátország (10,6 százalék) és Magyarország (9,6 százalék) múlta felül. A már említett gazdag országok ezen a részpiacon sem tudták stabilizálni az árakat: Luxemburg (-9,7 százalék), Franciaország (-5 százalék), Finnország (-4,3 százalék), Németország (-3 százalék).
Az újépítésű lakások EU-s árszintje 2014 óta töretlenül drágul, itt még 2023-ban sem regisztráltak áresést, és 2024 második negyedében az éves árnövekedés a 7 százalékot is elérte. Ebben – egyetlen kivétellel – megint a volt keleti tömb országai mutatták a legnagyobb aktivitást. Tíz százalék felett drágult Lengyelország (19,2 százalék), Bulgária (15,6 százalék), Szlovénia (15,4 százalék), Litvánia (12,2 százalék), Románia (11,8 százalék), Lettország (11,4 százalék), Spanyolország (11,1 százalék) és Magyarország (10,1 százalék). Ezen a részpiacon árvesztők is mindössze öten vannak. A listájukat Svédország vezeti, ahol már a harmadik negyedéve csökken az újépítésű otthonok átlagára és legutóbb 7,4 százalékos éves esést rögzített a statisztika.
A lakáspiaci árakkal foglalkozik laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár heti rendszerességgel megjelenő Mennyit ér az ingatlanom? című rovata.
