Sós Endre igazgató az intézményben tartott sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a helyszínen egy városi oázist szeretnének létrehozni, növényekkel és állatokkal.
„A Biodóm megnyitására korábban tervezett 20 milliárd forint most sem áll rendelkezésünkre, de mintegy 350 millióból meg tudjuk nyitni” - jelentette ki Sós Endre.
Kitért arra, hogy a Biodóm a főváros és a kormány közötti viták, a sok éven át tartó bizonytalanság után tavaly nyílt meg a nagyközönség előtt, és ezt követően mintegy 100 ezer látogatót tudott vonzani néhány rendezvényén. Ezek közé tartozott
- a két fénydóm;
- a World Press Photo kiállítás;
- hollywoodi filmprodukciót is forgattak itt;
- idén pedig a nemrég zárult őslénykiállítást másfél hónap alatt több mint 46 ezren látták.
Fotó: epiteszforum.hu
„Annak nem látjuk a realitását, hogy a beruházás egy-két éven belül befejeződhetne az eredeti terveknek megfelelően. Ugyanakkor azt gondoljuk, a Biodóm megérett arra, hogy állandó jelleggel kinyissuk a nagyközönség előt” – hangsúlyozta az igazgató.
Királyné Tamás Anikó, az állatkert gazdasági igazgatója elmondta: a Biodóm tavalyi kiadásai mintegy 1,15 milliárd forintot tettek ki, a bevételek elérték a 710 millió forintot – írja tudósításában a vg.hu.
Sós Endre megjegyezte, hogy az eredeti tervek szerint nagy testű állatokat, orrszarvúakat, elefántokat, csimpánzokat is bemutatnának a Biodómban, ennek kialakításához azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre a struktúrák és a források. Elmondta, hogy a Biodóm korábbi miocén Magyarország koncepciója átalakul, az ember előtti trópusi időszak helyett egy olyan világot mutatnának be a látogatóknak, amelyben az ember és a természet együtt tud élni.
„A növények mellett az év végére a jelenleg a nagy szikla belsejében található állatbemutató kerülhet a Biodóm 1,7 hektáros területére, elsősorban délkelet-ázsiai fajokkal. Az induló tervek között az Akvárium is szerepelt, a szerkezetnek azonban a Biodóm ügyének elhúzódása miatt időközben lejárt a garanciája. Az Akvárium elvileg működőképes, de a beüzemelés hatalmas költségekkel jár, miközben az üzembentartás is havi többmilliós tétel” – szögezte le Sós Endre.
A természetvédelmi és állategészségügyi igazgató kitért arra is, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert tavaly jó évet zárt: az 1 millió 120 ezer látogató az elmúlt húsz év egyik legjobb adata, miközben a szintén az intézményhez tartozó margitszigeti vadasparkban is 200 ezren voltak.
Sós Endre felidézte, hogy tavaly a jegesmedvék elköltöztek az állatkertből, helyükre egy 35 milliós fejlesztéssel barna medvék érkeztek. Idén a Szavanna-kifutót szeretné felújítani a Fővárosi Állat- és Növénykert, elsősorban az intézmény számára felajánlott személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékokból. Korszerűsítenék a kifutórendszer csapadékvíz-elvezető rendszerét, illetve felújítanák a kerítéseket is, amelyek elválasztják az állatokat a közönségtől.
A tervezett fejlesztéseknek köszönhetően az állatok tágasabb és komfortosabb helyet kapnak, a közönség ismét használatba veheti az etetőtornyot, ahonnan fejmagasságban ismerkedhet a zsiráfokkal. A 2008-ban létesült kifutót szélesszájú orrszarvúak, zsiráfok, mhorr gazellák, nyala antilopok, továbbá egy víziantilop, több koronásdaru, marabuk és mentett gólyák lakják.
Sós Endre elmondta, hogy az állatkert jelenlegi 730 fajával a 6. helyen áll a világ állatkertjei között. Az intézmény bruttó bevétele 2024-ben több mint 5,2 milliárd forint volt, ennek mintegy kétharmadát az állatkert termelte ki.
