TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Sokkal kevesebb üzleti útra kerül majd sor, mint a koronavírus-járvány előtt, egy konferencia, tárgyalás előtt több cégvezető kétszer is meggondolja majd, hogy tényleg szükséges-e a személyes megjelenés – véli Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Aki rámutatott arra, hogy a COVID-19 hatására sok magyar cég is kénytelen volt pár hét alatt meghozni olyan intézkedéseket, amelyekre addig éveket hagytak. Attól pedig szerinte nem kell tartani, hogy a robotok elveszik sokak munkáját, hiába tűnnek el ugyanis a rutinszerű, adminisztratív jellegű tevékenységek, azok helyett számtalan új feladatkör jelenik majd meg a jövőben.

A cikk laptársunk, a Privátbankár.hu oldalán is megjelent.

Az interjú főbb megállapításai:

  • A COVID-19 gyors elterjedése óta világszerte naponta 75 millióan használják online konferenciákra, értekezletekre a Microsoft Teams-t. Ugyanakkor Christopher Mattheisen nem számít arra, hogy a konferenciák, értekezletek most már örökké videón fognak zajlani.
  • Iskolák, vállalatok nagy számban tudtak az egyik napról a másikra átállni távoktatásra, illetve távmunkára, anélkül, hogy ehhez jelentős beruházással saját infrastruktúrát kellett volna létrehozniuk.
  • Két év digitális átalakulása valósult meg két hónap alatt, mivel a járvány hatására sok cég kénytelen volt pár hét alatt meghozni olyan intézkedéseket, amelyekre addig éveket hagytak.
  • Egy felhőmegoldás alkalmazása nem igényel tőkebefektetést, az csupán működési, üzemeltetési költséggel jár, mivel nem kell megvenni az egész rendszert, mindig csak az alapján és annyit kell fizetni, amennyit azt használják.
  • A járványt és a válságot követően az élet nem a régi kerékvágásba tér vissza, egy új norma fog kialakulni.
  • A vírus miatti kényszermegoldások lökést adnak ahhoz, hogy nemcsak a nagy cégek, hanem a kis- és középvállalkozások is változtassanak azon, ahogy a napi üzleti ügyeiket intézik, azok minél nagyobb részét digitalizálják.
  • Egy magánszemély és egy cég adata is biztonságosabb helyen van a felhőben, de ha azt nem védi kellő jelszavakkal, folyamatokkal, akkor azt ott is megtámadhatják.
  • Egyedül egy mesterséges intelligencia (MI), egy robot nem tud döntéseket hozni. Rengeteg adatot használva képes algoritmust gyártani, de amit így megalkotott, azt végül egy embernek kell irányítania. 
  • A mesterséges intelligencia elterjedése miatt jó pár rutinszerű, adminisztratív jellegű emberi tevékenység eltűnik, ugyanakkor számtalan új feladatkör jelenik meg.
  • A rendelkezésünkre álló adatmennyiség exponenciálisan nő, mivel mindenhol már kamerák, drónok, szenzorok, robotok vesznek körül minket. Azok a cégek, amelyek ezt az adatmennyiséget tudják használni és hasznosítani, versenyképesek lesznek.

A logika azt diktálja, hogy a szoftvercégek azok közé tartoznak, amelyek forgalmát a koronavírus-járvány nem vetette vissza, hanem éppen fellendítette. Annak köszönhetően, hogy egyrészt az emberek az otthonaikba kényszerültek, másrészt a személyes értekezleteket felváltották az online meetingek, amelyek technikai hátterét e vállalatok biztosították. Jól gondoljuk? Mit mutatnak a számok?

Természetesen, a vírus okozta változás közepette nekünk is intenzíven kellett dolgoznunk, hogy támogassuk ügyfeleinket. Mi három fő területre fókuszálunk. Alapvetően az ügyfeleink, cégek és más szervezetek digitális átalakulását segítjük elő, biztosítjuk ezekhez a megfelelő eszközöket, a felhőalapú szolgáltatásokat és a mesterséges intelligenciát (MI). Maga a felhő a legfontosabb termékünk, de például az utóbbi időben fontossá vált az online értekezletek támogatása, amelyre a Teams-szolgáltatásunk a legmegfelelőbb. 

Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Fotók: Bánkuti András Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Fotók: Bánkuti András

Ez utóbbi használata a koronavírus-járvány kitörésétől kezdve kétségtelenül látványosan megugrott, amiatt, hogy tökéletes megoldás egy ilyen váratlan helyzetre. Csak érzékeltetésül: a COVID-19 gyors elterjedése óta világszerte napi 75 millióan használják a Teams-t.

De maga a felhőbiznisz is nőtt. Még ha nem is ennyire kiugró mértékben, mivel annak meghonosítása mélyebb folyamat a cégeknél, a többségük ugyanis csak rövid távon gondolkozik, s most érthetően a válságkezelésre fókuszál. 

S mit gondol, e felfokozott kereslet meg is marad, vagy a járvány levonulásával az online értekezletek súlya is szép lassan visszaesik a március előtti szintre?

Ez a járvány tökéletesen illusztrálja, milyen értéke van annak, hogy iskolák, vállalatok nagy számban tudnak az egyik napról a másikra átállni távoktatásra, illetve távmunkára, anélkül, hogy ehhez jelentős beruházással saját infrastruktúrát kellene létrehozniuk. Ez utóbbi ugyanis nemcsak költségesebb, mint egy meglévő technológiát használni, hanem macerásabb is. Hiszen a mostanihoz hasonló körülmények között nem lehet egyszerűen csak megvenni új szervereket és kezelni a váratlanul megnövekedett igényeket, abban bízva, hogy azok majd néhány hónap múlva, a válság elültével akár jelentősen csökkennek.

Sok cég a válság előtt hosszabb időben gondolkodott, ha a digitális átalakulásról volt szó. Satya Nadella, a Microsoft elnök-vezérigazgatója néhány héttel ezelőtt azt mondta, hogy két év digitális átalakulása valósult meg két hónap alatt. Ez nem túlzás, mivel a járvány hatására sok cég, magyarok is, kénytelenek voltak pár hét alatt meghozni olyan intézkedéseket, amelyekre addig éveket hagytak. Felismerték ugyanis, hogy ezt a felhőmegoldásokkal meg tudják tenni. Persze örülünk annak, hogy a Teams-használók száma és a -használat ily mértékben megnőtt, de annak még inkább, ami ebből meg fog maradni. Vagyis, hogy az ügyfeleink rájöttek arra, mi az igazi értéke a felhőnek, hogy felgyorsul a digitalizáció. Tisztában vagyunk azzal, hogy a legtöbb cég most még csak a rövid távú helyzetet próbálta kezelni, de arra számítunk, hogy a válság sok céget meggyőzött arról, hogy „békeidőben” is mennyire szükséges a technológia használata a mindennapi üzleti folyamatokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy a konferenciák, értekezletek most már örökké videón fognak zajlani, erre nem is számítunk. De most megmutatkozott, hogy nagyobb terhelés alatt is lehet a teljesítményt növelni további erőforrások hozzáadásával. 

De hogyan tudták ezeket a fejlesztéseket a cégek előrébb hozni, amikor a válság miatt szinte kivétel nélkül mindenkinek inkább össze kellett húzni a nadrágszíjat és a tervezett beruházásaikat elhalasztani?  

Egy felhőmegoldás alkalmazása nem igényel tőkebefektetést, az csupán működési, üzemeltetési költséggel jár. Márpedig ezt a cégek ki tudták gazdálkodni. Még azok is, amelyek esetleg a válság miatt létszámleépítésre kényszerültek. A cégek számára döntő fontosságú, hogy itt nem kell megvenni az egész rendszert, mindig csak az alapján és annyit kell fizetni, amennyit azt használják.

S a Microsoftnak hozott többet a konyhára a még „békeidőben” elkészített 2020-as tervhez képest, hogy a válság ideje alatt kiugróan megnőtt az igény a felhőszolgáltatásaik iránt? 

Tisztában kell lenni azzal, hogy mi csak akkor keresünk pénzt, ha az ügyfeleink tudnak költeni. És ilyen helyzetben a legtöbb cég sajnos kevesebbet képes beruházni a technológiai fejlesztésekbe. Ugyanakkor az ügyfeleink középtávú tervei optimizmusra adnak okot.

Még nem tudjuk, lesz-e második hullám, de az elsőt követően viszonylag gyorsan visszazökkenni látszik az élet a rendes kerékvágásba. Kérdés, a kényszer kiváltotta pozitívumok, mindenekelőtt a digitalizált megoldások igénybevétele, amelyek a fenntartható fejlődéshez, egészségesebb környezethez vezetnek, mennyire rögzültek-e be ilyen rövid idő alatt, nem lehet-e attól tartani, hogy amint elmúlik a közvetlen fenyegettség-érzés, ismét visszatérnek a személyes meetingek, a külföldi céges utazások stb.? Hogyan képes egy olyan szintű cég, mint a Microsoft ezt befolyásolni?

Meg vagyok győződve arról, és ezzel nem vagyok egyedül, hogy a járványt és a válságot követően az élet nem a régi kerékvágásba tér vissza, hanem egy új norma fog kialakulni. Az elmúlt hónapokban senki nem tudott utazni, rengeteg dolgot kellett másként csinálni most, mint régebben. Azt senki nem állítja, hogy ezentúl már csak a kényszerhelyzetben kialakult módi, a home office szerint lehet dolgozni. Már csak azért sem, mert számos olyan fizikai dolog létezik a világban, ami nem pótolható ilyen formában. De sok minden igen. Például sokkal kevesebb üzleti útra kerül majd sor, mint a járvány előtt. Megszoktuk, hogy konferenciát és rendezvényt csak egy adott helyszínen lehet megrendezni, pedig számos ilyen eseményt online is hatékonyan meg lehet tartani. A személyes megjelenést igénylő konferenciák és rendezvények előtt pedig a korábbinál jóval több cégvezető kétszer is meggondolja majd, hogy tényleg szükség van-e az utazásra. 

Én például online-formában találkoztam először a Microsoft Egyiptomban kinevezett új ügyvezető igazgatójával. Aki több héten át úgy végezte a munkáját, hogy nem látta fizikailag az új kollégáit. Ő is meglepődött, mennyi mindent tudunk végezni ilyen formában. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy nem lehet mindent fizikai kontaktus nélkül megcsinálni.

Mennyire felkészültek a hazai vállalatok arra, hogy a legfontosabb dokumentumaikat – adataikat, szerződéseiket stb. – már ne kézzelfogható formákban, súlyos paksamétákban őrizzék, hanem a felhőben? Hogyan módosult az ehhez való hozzáállásuk az utóbbi években és hogyan lehet ezen változtatni?

Van egy szabály az üzleti világban, miszerint néha egy szervezet csak akkor tud tanulni, ha egy sokk éri. A mostani járvány alatt megtapasztalhattuk, hogy ha egy vállalkozás teljesen fel van készülve a digitális fizetésekre, akkor nem kell hozzányúlnia a papírpénzekhez. Ha minden elektronikusan zajlik, akkor nem kell aggódni amiatt, hogy egy fontos üzleti dokumentum illetéktelenek kezébe kerül. További előny, hogy ha valakinek a cége a felhőben van, annak nem kell ott ülnie a munkahelyén a számítógép előtt, hanem egy sor céges ügyet – jóváhagyásokat, aláírásokat – elintézhet egy mobilon is. 

Ez a válság bizonyos értelemben jókor ért minket. A kommunikációs technológia ugyanis lehetővé teszi, hogy jó minőségű videokonferenciákat tudunk rendezni. Öt évvel ezelőtt az optikai, valamint a mobil 4G-hálózatok nem voltak olyan fejlettségi szinten, mint ma. Jelenleg már a kommunikációs hálózatok lehetővé teszik, hogy akár az egész irodát bármilyen távolságról el lehessen érni. Biztos vagyok benne, hogy a vírus miatti kényszermegoldások lökést adnak ahhoz, hogy nemcsak a nagy cégek, hanem a kis- és középvállalkozások is változtassanak azon, ahogy a napi üzleti ügyeiket intézik, azok minél nagyobb részét digitalizálják.

Sokan azonban amiatt aggódnak, hogy a személyes adataik nincsenek biztonságban a nagy tech cégeknél, miután azokat újabb és újabb módszerekkel halásszák el tőlük. Mit gondol erről? S mi a garancia arra, hogy nem fordul elő többé, hogy egy techcég lehallgatja az ügyfeleit?

A digitalizáció révén sokkal több támadásnak is ki vagyunk téve. Fontos a kiberbiztonság egy olyan időszakban, amikor milliók rendezkednek be otthoni munkára és távtanulásra. Bizalmas információk cserélnek gazdát tömegével emailen és különböző csoportmunka-alkalmazásokon keresztül, a kiberbűnözők pedig terített asztalként tekintenek erre a mérhetetlen adatforgalomra és kihasználják az emberek híréhségét. 

Egy magánszemély és egy cég adata is biztonságosabb helyen van a felhőben. Ami a bizalmatlanság csökkenését illeti, ebben nagyon nagy szerepe van annak, hogy a biztonság terén nem voltak nagy és hangos hazai botrányok, nem voltak nagy leállások, vagy adatvisszaélések. Helyben egy informatikai rendszerben több leállás a megszokott, mint felhőalapon. A Microsoft felhőmegoldásai csendben és megbízhatóan szolgálják a mindennapi munkát. 

Persze, ha valaki felteszi az adatát a felhőbe és azt nem védi kellő jelszavakkal, folyamatokkal, akkor azt ott is megtámadhatják. A leggyakrabban előfordult felhős visszaélésekről, amikor bankkártya-adatokat tulajdonítottak el, utólag mindig kiderült, hogy emberi felelőtlenség volt a háttérben. Tudni kell tehát, hogyan kell a felhőt használni. Ha valaki nagyon aggódik, akkor nem kell feltétlenül a Microsoft biztonsági szoftvereit alkalmazni, minden felhőszolgáltatásban lehet használni saját titkosítási kódokat, amelyekhez senki nem férhet hozzá. Ugyanakkor fontos tudni azt is, hogy a Microsoft rengeteg pénzt, emberi erőforrást és technikai fejlesztést fordít a kiberbűnözés elleni harcra, a biztonság fokozására és sok más tech céggel közösen dolgozik a biztonságos kibertér érdekében.

Rendkívül gyors technikai fejlődés zajlott le az elmúlt években, még ha a nyolcvanas években a 2000-es évekre jövendölt jövő azért még nem valósult meg teljesen, például a Vissza a jövőbe című kultikus trilógiában szereplő önvezető autók elterjedése még előttünk áll. De mi jöhet még, mondjuk a következő tíz évben milyen olyan technikai újdonságok jelenhetnek meg, amelyek megkönnyíthetik az életünket? Kérdés persze, szükség van-e ezekre. 

A kényszerűen bezárt éttermek például csak akkor tudták a kieső bevételeik egy részét pótolni, ha házhozszállítást vállaltak, amit azonban nem lehet hatékonyan megtenni digitális rendszer nélkül, hiszen online kellett felvenniük és követniük a rendeléseket. De más üzleti területeken is kell a felhő és az MI ahhoz, hogy egy cég versenyképes maradjon. 

Ugyanakkor nemcsak a felhő kellett hozzá: kreatív és kritikus gondolkodás, a digitális képzettség. Ha e kettő megvan, könnyebb meghonosítani az MI-alapú fejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több nagy hozzáadott értékű álláshelyen dolgozzanak emberek, a gépies munkákat pedig automatizáljuk.

Szerintem a vírus előtti trendek folytatódni fognak, a járványhelyzet felgyorsít bizonyos folyamatokat. De a vírustól függetlenül azt látom, hogy a most rendelkezésünkre álló adatmennyiség exponenciálisan nő majd. Mindenhol már kamerák, drónok, szenzorok, robotok vesznek körül minket. Ezek képezik az úgynevezett dolgok internetét, amelyek lényegében olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközök, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internetalapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni. Azok a cégek, amelyek az így felhalmozódó adatmennyiséget tudják használni és hasznosítani, versenyképesek lesznek.

Pont a mesterséges intelligencia iránti érdeklődése volt az egyik szempont, amiért – a Magyar Telekomban eltöltött 16 évet követően – idestova másfél éve elvállalta a Microsoft magyarországi leányvállalatának irányítja. Mennyire jött be a váltás, valóban olyan izgalmas-e a cég belülről, mint azt feltételezte kívülről? Volt, ami másként alakult, mint amilyen izgalmakra számított, amikor igent mondott a felkérésre?

Ez egy jó döntés volt. E téren rengeteget tanulok a Microsofton belül, ami nem véletlen, hiszen a cégünknek van a világon a legtöbb MI-szabadalma. Hihetetlen az az innováció, amit nap, mint nap látok. Azt szeretem a legjobban, hogy a mesterséges intelligencia nem valami sci-fi, absztrakt, bonyolult téma, amelyet csak nagyon művelt tudósok értenek. A Microsofton belül arra törekszünk, hogy ezt úgymond demokratizáljuk. Ez azt jelenti, hogy olyan formában ajánljuk az MI-t, amelyet nemcsak programozók tudnak értelmezni és hasznosítani. 

Ez a mentalitás nagyjából passzol a korábbi hozzáállásomhoz. Én ugyanis nem abban látom az MI értékét, hogy tíz, húsz, harminc év múlva azt hisszük, hogy a gépek olyan szinten fognak gondolkodni, mint az emberek. Az MI igazi haszna az, ha azt tudjuk a gyakorlatban használni. 

Jó példa erre a mezőgazdaság. Sokan nem gondolják, hogy ott megjelenhet például a mesterséges intelligencia. Pedig már ma is bevált gyakorlat, hogy drónokat használnak arra, hogy lefotózzák, lefilmezzék azt, hogy mi történik a földeken. Szenzorok vannak a föld alatt. Egy mai mezőgazdasági menedzsernek, dolgozzon akár az állattenyésztésben, akár a növénytermesztésben, már járatosnak kell lennie a drón- és kameratechnológiában, és még bizonyos mértékben elemeznie is tudnia kell. Ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki versenyképes maradjon, illetve legyen. 

Ám a mesterséges intelligencia hallatán ma még sokak gyomra összerándul, mert kapásból az ugrik be nekik, hogy a robotok elveszik a munkájukat, emiatt veszélybe kerülhet a megélhetésük. Mennyire kell félni ettől? 

Látni kell, hogy egyedül egy MI nem tud döntéseket hozni. Rengeteg adatot használva képes algoritmust gyártani, de amit így létrehozott, azt a végén egy embernek kell irányítania. S úgy látom, ez hosszabb távon is így marad. Pont ezért nem tartom a mesterséges intelligenciát a legjobb elnevezésnek, én inkább a kiegészítő intelligenciát használnék.  Nagyon fontos, hogy egyre többen tudják használni a mesterséges intelligenciát. Ez nem ugyanaz a képesség, hogy valaki megtanul kezelni egy szövegszerkesztőt. Fontos, hogy az alkalmazottak és a vezetők is értsék a technológiai lehetőségeket, tudják, mit tudnak létrehozni a mesterséges intelligencia segítségével. Kétségtelenül, jó pár olyan emberi tevékenység, amely rutinszerű, adminisztratív jellegű, eltűnik, ugyanakkor számtalan új feladatkör jelenik majd meg a jövőben.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi törlesztőrészletekre számíthatsz, ha másfél millió forintra van szükséged:

Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 253 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. A THM-plafon miatt ezt az összeget 2021. januártól kell fizetni, év végéig 28 410 forint a havi törlesztőrészlet. Az Erste Banknál az induló törlesztőrészlet 28 721 Ft, majd 2021. januártól 32 355 forint, míg a Cetelemnél 28 721 forint a kezdő törlesztőrészlet, később pedig 32 643 forint. Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.