A 24.hu kérdezte meg Döbrentey Dánielt, a a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát arról, milyen esélyei lehetnek a két, hajszál híján egyenlő szavazatszámmal végzett főpolgármester-jelölt jogorvoslati kérelmeinek a Kúria előtt. Mint tudjuk, Vitézy Dávid a IV. és VII. kerületekben, Szentkirályi Alexandra nevének "megtévesztő", túlságosan halvány kihúzására hivatkozva szeretne új voksolást ebben a két kerületben, Karácsony Gergely pedig az érvénytelen szavazatok újraszámolása során tapasztalt szabálytalanságokra hivatkozva a teljes fővárosban új szavazást szeretne kiíratni.
Fontos, hogy mindkét esetben a kezdeményezőnek - tehát Vitézynek és Karácsonynak - kellene bizonyítania, hogy valóban jogsértés történt, önmagában sem a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), az indítványok eredeti elbírálója, sem a Kúria, mint feljebbviteli bíróság nem nyomoz az ügyekben, csak azon bizonyítékok alapján dönthet, amelyeket elé tárnak.
Mindkét jelölt a Kúriához fordult a választási bizottsági eljárás lezárulta után. Kérdés, milyen bizonyítékokat csatoltak a felülvizsgálati kérelmeikhez, ám Döbrentey Dániel felhívja a figyelmet:
"Elsősorban akkor lehet új választást kiírni, hogyha a jogsértés érdemben kihat a végeredményre. Lefordítva ez azt jelenti, hogyha óriási a különbség és csak minimális szavazat esetében igazolható problémás körülmény van, akkor erre nincs lehetőség."
Megfordítva ez azt is jelenti, hogy elképzelhető, a hihetetlenül kicsi (több mint 700 ezer szavazatból 41 szavazatnyi) különbség is befolyásolja a döntést, hiszen ebben az esetben a legkisebb probléma is befolyásolhatta a végeredményt.
A Kúriának egyébként három napja van dönteni a fellebbezések beérkezése utáni naptól számolva, így várhatóan csütörtök délután dönthet.
„Ezután sincs vége feltétlenül a folyamatnak, ugyanis a Kúria döntése ellen az Alkotmánybíróság előtt még alkotmányjogi panasszal élhetnek a felek. Ám az Alkotmánybíróság nem egy másodfokú bíróságként működik: ebben az eljárásban kizárólag alkotmányossági érveket lehet felmutatni, és jelenleg az nem látható, hogy milyen alkotmányos érv jöhetne számításba”
- fogalmaz a szakértő.
Karácsony Gergely indítványának esélyeiről szólva Döbrentey úgy véli, hogy
Nem sértett jogszaályt az, hogy nem minden esetben volt jelen az urnák felbontásánál a helyi választási bizottságok minden tagja, mert ezt csak egy ajánlás írja elő, az érvénytelen szavazólapok kötegelésének megbontása pedig csak helyi szinten bizonyítható, akkor viszont legfeljebb az érintett szavazókörökben, -körzetekben ismételtethetik meg a választást.
Karácsonyék a szakértő szerint alapvetően a választási alapelvek, elsősorban a választások közvetlen és titkos mivoltának sérülésére hivatozhatnak, de ez inkább csak ráerősíthet az egyéb érvekre.
Vitézy esetében Döbrentey is elmondta, nem szerencsés az, hogy jelenleg nincs útmutatás arra, miként kell kihúzni a visszalépő jelöltek nevét, de amennyiben a kihúzás szabad szemmel látható módon megtörtént, akkor az jogilag rendben van.
"Emlékezetes, hogy az NVB azért utasította el Vitézyék kérelmét, mert azt mondják, hogy egyáltalán nem bizonyított, hogy tömegével történtek visszásságok. Tehát ebben az esetben számított az, hogy hány szavazólapot mutatott be. Nem azt mondom, hogy ezt ne kéne a jövőben szabályozni, mert én nagyon is azt mondom, hogy kéne, viszont szerintem ebben az esetben inkább alapelvi szinten fognak tudni érvelni"
- összegez a szakértő.
