Látványosan átrendeződtek a magyarokat aggasztó problémák: a klímaváltozás egyetlen hónap alatt az egyik legintenzívebb félelemmé vált – számolt be az Ipsos felméréséről a 24.hu. Az Ipsos Mi aggasztja a világot? című sorozatának friss jelentéséhez július 17. és augusztus 7. között kérdezték az embereket.
A felmérés szerint a magyarok 61 százaléka úgy látja, hogy az ország jó irányba halad, míg 39 százalék szerint rossz úton jár. Ez hat–hét százalékpontos visszaesés a nyár közepi csúcshoz képest, de történelmi összevetésben még mindig rendkívül magas érték: gyakorlatilag megegyezik a közvetlenül a választások utáni, „euforikus” időszak szintjével. Ráadásul jóval meghaladja a világátlagot, hiszen a harminc vizsgált ország lakóinak mindössze 39 százaléka véli úgy, hogy a hazája jó irányba tart. Magyarország ezzel továbbra is a legoptimistább országok közé tartozik a nemzetközi mezőnyben.
Nagy munka áll az Egészségügyi Minisztérium előtt
Az egészségügy továbbra is toronymagasan vezeti a gondok listáját: a válaszadók 64 százaléka nevezte meg problémaként, ami nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas érték, és ezen mostanáig a Tisza kormányra kerülése sem segített.
A második helyen a szegénység és társadalmi egyenlőtlenségek állnak 38 százalékkal, a harmadikon pedig a korrupció 35 százalékkal – ez utóbbi igen nagy visszaesés a májusi állapothoz képest. Tavasszal még a magyarok kicsivel több mint fele említette a rendszerszintű pénzügyi és politikai visszaéléseket problémaként
Az infláció is háttérbe szorult, miközben váratlan gyorsasággal tört előre a klímaváltozás. Tavaly augusztushoz képest húsz százalékponttal esett vissza azok aránya, akik az inflációt az ország egyik legégetőbb gondjának tartják. A téma ma már csak a válaszadók 24 százalékát foglalkoztatja, ami jól mutatja, hogy a korábbi évek megélhetési válsága már kevésbé uralja a közhangulatot. A klímaváltozás tavaly még csak a magyarok körülbelül 9 százalékát foglalkoztatta, most viszont már 28 százalék említi a három legfontosabb aggodalma között.
Ez nemcsak a legnagyobb éves növekedés a magyar témalistán, hanem az egész nemzetközi mezőny egyik legjelentősebb elmozdulása is ebben a témában. Ráadásul óriási, 16 százalékpontos az ugrás az előző hónaphoz képest is, és a világátlagnál is 11 ponttal több. Ez a gondolkodásbeli változás minden bizonnyal összefügg az idei nyár rendkívüli időjárási eseményeivel.
A súlyos aszály az ország jelentős részén közvetlenül érzékelhetővé vált, a mezőgazdasági károkról és a kiszáradó vízfolyásokról szóló hírek pedig hetekig meghatározták a közbeszédet. Emellett különösen erős hatása lehetett annak, hogy a Duna alacsony vízállása miatt rendkívüli közelségbe került a paksi atomerőmű teljes lekapcsolása.
A magyar közvélemény számára az idei extrém nyár fordulópont lehetett: a környezeti válság most először került egy súlycsoportba azokkal a hagyományosan vezető témákkal, mint az egészségügy, az elszegényedés vagy a korrupció. Sokkal több emberben tudatosulhatott, hogy az éghajlatváltozás nem elvont, jövőbeli veszély, hanem a mindennapi életet és az ország energiaellátását érintő aktuális kockázat.
