A héten felszállt a füst, most már tudjuk, mikor lesznek a következő parlamenti választások. Sulyok Tamás a törvény alapján lehetséges legkorábbi időpontra, április 12-ére írta ki a voksolást, noha kiírhatta volna május 31-ére is.
Most aztán indulhat a találgatás, hogy kinek is jó ez. Vagyis az, hogy már csak három hónap maradt a választásokig. Egy biztos, nekem igen. Hiszen bár hivatalosan február 21-én indul a kampány, valójában már csaknem négy éve tart, azóta, hogy a Fidesz újabb kétharmaddal behúzta a 2022-es voksolást. Márpedig ez a négy év borzasztó hosszú idő, iszonyúan fárasztó – nap mint nap találkozni a párt-óriáshirdetésekkel, -plakátokkal, nézni és hallani a tévét, rádiót, olvasni az újságokat, satöbbi. Normális demokráciákban ezt csak közvetlenül a választások előtt, tényleg a hivatalos kampányidőszakban kell elszenvedni.
Azt meg, hogy melyik pártnak lesz jó, hogy már csak három hónap maradt, április 12-én éjfél felé tudhatjuk meg (hogy elpuffogtassak egy hatalmas közhelyet). Sulyok bejelentése előtt lehetett hallani olyan feltételezéseket, melyek szerint ha a lehető legkorábbi időpontra írja ki az anno Orbán Viktor által jelölt köztársasági elnök a választásokat, akkor az azt jelenti, hogy a Fidesz vezetésében biztosak a győzelemben, és úgy gondolják, nincs szükségük plusz néhány hétre a kampányban, hogy bevessenek különböző ösztönző intézkedéseket, és megvárják azok hatását.
A közvélemény-kutatásokból nehéz kihámozni, mit hozhat a jövő. Míg a kormányközeliként számon tartott Nézőpont Intézet a héten közzétett felmérése szerint a Fidesz a listás szavazatok 47, a Tisza Párt a 40 százalékát kapná meg egy most vasárnapi választáson, addig a kormány által leeellenzékizett két közvélemény-kutatónál pont fordított a helyzet: az IDEA Intézetnél a Tisza 48, a Fidesz 38 százalékát szerezné meg a voksoknak, a Mediánnál pedig még szélesebb az olló Magyar Péterék javára: 51:39.
Ez utóbbi azért érdekes, mert négy éve csaknem ugyanennyivel a választások előtt, 2021 decemberében a Mediánnál 39:34-re vezetett a Fidesz – aztán győzött április 3-án kétharmaddal. Ebből kiindulva a jelen állásból Török Gábor politológus arra következtet, hogy ha valóban ez a helyzet (és nem az, amit a kormányoldali felmérések mutatnak), akkor ez – ahogy tavaly decemberben a 21 Kutatóközpont adatsora kapcsán is írta – már nehezen megfordítható.
Ez esetben viszont akár az is magyarázhatja a lehető legkorábbi választási időpont megjelölését, hogy a Fidesz így szeretné elkerülni, hogy még nagyobb hátrányba kerüljön. Például azáltal, hogy a nem túl fényes makrogazdasági adatok esetleg tovább rontsák a renoméját vagy esetleg a Szőlő utca kapcsán érkezzen újabb, a kormányra nézve kellemetlen hír. Olyan, mint amilyen például a héten, miszerint már az intézményvezető, Juhász Péter Pál tavalyi letartóztatása előtt 12 évvel minisztériumi szinten tisztában voltak azzal, hogy a Szőlő utcai igazgató több kiskorú lánnyal is aggályos kapcsolatot tart fenn – derül ki egy ügyészséghez közeli forrásból a hvg birtokába került iratból.
Addig is ízlelgetem a hét azon hírét, miszerint az eddig is polgárpukkasztónak tekinthető (kevésbé szép megfogalmazásban: a Fidesz pitbulljának számító) Lázár János bejelentette, miniszteri teendőit befejezte, az építési és közlekedési tárcát ezentúl helyettese irányítja.
Egész egyszerűen úgy döntött, hogy ezentúl minden erejét a Fidesz választási kampányára fordítja. Max., ha a kampánymunka volumene indokolja, akkor a kampány időtartama alatt nem veszi fel a miniszteri fizetését.
Big deal: uszkve bruttó 9, nettó 6 millió forintról mondana le – ennyi nagyjából a háromhavi fizetése. Ez a töredéke annak, mint amennyi felett a 2025 eleji vagyonnyilatkozata alapján 46 ingatlannal, körülbelül 180 hektár földterülettel, többszáz millió forintot érő műkincsekkel és mintegy 65 milliós állampapír- és egyéb befektetéssel rendelkező (igaz, több százmillió forintos tartozást is maga előtt görgető) Lázár diszponál.
Csak ismételni tudom magam: normális demokráciákban ez elképzelhetetlen lenne. Ott, ha egy miniszter nem látja el a miniszteri teendőit, akkor lemond. (Torgyán József örökbecsűjével: „Monnyon le!”). Itt nem. Ez sem.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
