November 25. a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Ez alkalomból ismertették azt a tanulmányt, amely hat ország részvételével a munkahelyi zaklatás magyarországi helyzetéről villant fel egy pillanatképet.
Ha Önnel is előfordult már munkahelyén nemkívánatos, zavarba ejtő bámulás, fixírozás, a szexista viccek, szexuális tartamú megjegyzések, nemkívánatos fizikai közelség – akkor tudja, miről van szó. A munkahelyen történő szexuális zaklatás jóval többször fordul elő a mindennapokban, mint ahogy arra fény derülne. Ezért kell minél többet beszélni róla, hogy az érintettek ne féljenek beszélni róla.
A zaklatás az emberi méltóságot sértő szexuális vagy egyéb természetű magatartás. A munkahelyi zaklatás pedig a nőkkel szembeni erőszak egyik speciális fajtája.
Ezzel a felütéssel tartotta meg hétfőn a Friedrich Ebert Stiftung (FES) magyarországi irodája azt a sajtótájékoztatót, melyen egy vadonatúj vizsgálat eredményét osztották meg a nyilvánossággal. Ugyanis a Me Too mozgalom óta egyre világosabb, hogy a munkahelyi szexuális zaklatás egyre fontosabb téma.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint minden harmadik nő életében legalább egyszer munkahelyi szexuális zaklatásnak van kitéve. Magyarországon pedig 611 válaszadó közül 364 közvetlenül tapasztalta a szexuális zaklatás legalább egy formáját jelenlegi munkahelyén.
Fotó: Depositphotos
Nem tudják hova lehet fordulni
„Nyáron, októberig bezárólag közel 1000 online kérdőívet töltöttek ki Magyarországon azok az érintettek, akik úgy érezték, történt már velük a munkahelyükön szexuális zaklatás” – mesélt a kutatásról dr. Sebestyén Andrea kutató, a tanulmány szerője, aki 2009 óta foglalkozik ezzel a szűk és speciális területtel.
Igen mostoha terület ez a nőket érintő témákon belül is. A zaklatás jelensége közismert, de a szexuális sértések ezek között is külön szegmenst képeznek. A kutatásban arra voltak kíváncsiak, a sértettek mit érzékeltek annak, mit tettek, hova fordultak, és mit éreztek?
„A számok arra világítanak rá, hogy roppant kevesen fordulnak szakértő segítséghez, hiszen 42 százalékuk nem tett semmilyen lépést a szexuális zaklatás megélését követően. Nem jelentik a vezetőiknek, vagy olyan szervnek sem, amely erre lenne hivatott. Pedig mindenkinek biztosítani kell a pszichésen biztonságos munkahelyi légkört” – figyelmeztet a kutató, aki a mélyinterjúk során azt is tapasztalta, hogy nem szívesen nyílnak meg az alanyok.
Az alanyok, akik többsége nő, de akadnak köztük férfiak is.
Egyedül hazánk nem ratifikálta az isztambuli egyezményt
Magyarországon a jogi környezet nagyon el van maradva, hiszen az isztambuli egyezményt egyedül Magyarországon nem ratifikálta még mindig, illetve politikusi szinten is hallani olyan véleményeket, miszerint van-e értelme erről beszélni egyáltalán. Ennek ellenére szerencsére egyre több cégen belül vannak protokollok, hogy ilyenkor mi a teendő. De továbbra is óriási az információhiány a témában.
A kutatás rámutat, hogy az érintettek hisznek abban, hogy kell a felelősségre vonás, de nem tudják, hova és kihez forduljanak. Sokszor a HR-hez mennek, vagy irányítják őket, de ez nem feltétlenül a legjobb megoldás, ha csak nincs ott olyan bizalmi ember, akiben a sértett megbízhat, és van hatása a menedzsmentre.
Iparágakon átívelő jelenségről van szó egyébként. Most a 200 főnél több főt foglalkoztató cégek munkatársai által kitöltött kérdőívből az jött le, hogy főleg az oktatás, a vízgazdálkodás és közlekedés szegmenseiben mozgó dolgozók tapasztaltak ilyesmit.
„Ez a szürke zóna effektus – amikor nem tudom mi történik velem és mit kell csinálnom. Amikor a trágár viccek, a szexuális tartalmú képek online küldése, az illetlen bámulás, a kéretlen testi közelség és érintés, a szexuális tartalmú beszólogatások, vagy a szexuális tartalmú szülinapi üdvözlések (például meztelen férfi, a pénisze helyén virágcsokor) hallatán vagy olvasásakor lefagy az érintett. A legdurvább véglet, amikor megzsarolnak valakit, hogy szextevékenységet várnak elő tőle a munkahelyi előrejutás érdekében” – hívja fel a figyelmet dr. Sebestyén Andrea.
Pedig a munka törvénykönyvében az együttműködési kötelezettség kimondja, hogy a munkahelyi légkör egymás tiszteletén kell, hogy alapuljon. Ha ez nem teljesül, máris lehet jogi alapja a feljelentésnek.
Több a férfi zaklató, mint a nő
Az elkövetők többsége férfi, és megjelenik a hatalmi szál is, mint fontos elem. Hogy megteheti a másikkal, mert főnök-beosztotti viszonyról van szó. Bár rendszeresen előfordul egyenrangú kollégák között is a jelenség.
„Hogyan illik egy munkahelyen viselkedni? Egyszerűen csak a minimum standardokat kell betartani. Tanulmányunkban olyan javaslatokat fogalmaztunk meg az érintetteknek, mint az edukáció és az attitűdformálás, a soft skillek és az érzelmi intelligencia fejlesztése. De a munkavállaló mentális egészségével a munkaadónak kell foglalkoznia” – mondja a kutató.
Jelenleg a sértettek (sokáig) elhallgatják, vagy csak baráti, családi körben mesélik el, mi történt velük. Vagy beleütköznek olyan falakba, amikor azzal mentik fel a zaklatót, hogy ő nem olyan, vagy őt így szeretjük. Folyik a hárítás.
Ennek aztán olyan következményei lehetnek, hogy egyesek otthagyják a munkahelyüket, félnek bemenni, diszkomfort érzésük van bent, elszigetelődhet, egyedül is maradhat a kollektívában, és eljön a pillanat, hogy a munkájára sem tud figyelni.
Változás kell: ismeretterjesztés, platformok nyitása, mindenkinek a saját hatáskörén belül tevőlegesen eljárnia, és a jogi környezet pontosítására is szükség lenne.
Minél mélyebbre ásunk, annál több az eset
„A Me Too-kampány keretében mi már korábban is készítettünk egy felmérést az IDEÁ-val a témában. Az új tanulmány kapcsán is azt látjuk, hogy minél mélyebbre ásunk, annál több esetet találunk. Azt is tapasztaljuk, hogy nulla tolerancia van mindenféle zaklatással szemben” – jelentette ki Hercegh Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nőtagozatának vezetője.
A főnök kötelessége az a felelősség, amivel meg kell teremtenie az egészséges munkahelyi közeget. Herczeg Mária azt szokta mondani, egy-egy ilyen bántás nem része a fizetésnek és a munkaszerződésnek, tehát nem senki nem köteles tűrni ilyesmit. Mégis, sokféle megküzdési stratégia létezik, már csak attól függően is, hogy élete milyen szakaszában ér valakit a jelenség. Van, aki fel se ismeri, de ha igen, sokszor kiderül, hogy évek óta fennálló dolog. Más a munkahelyét félti, azért nem szól, és akad, aki egyből pofon vágja az illetőt. A legfontosabb, hogy edukálni kell a munkavállalókat, mit tehetnek ilyenkor, még akkor is, ha sokan túlérzékenynek ítélik meg azokat, akik szóvá teszik szexuális tartalmú inzultusokat.
A témában kiemelkedő szerepe van a szakszervezetek hozzáállásának. De a jelenlévő szakemberek szerint fontos, hogy szóljon a vezetőnek az esetről, akinek munkahelyi bizottságot kell felállítania. Ezen kívül fFontos a magabiztosság, és tudatosság erősítése a munkavállalókban, a fiatalabb generáció egyébként jóval erősebben tudja, milyen jogai vannak, ezért ők már bátrabban is mernek fellépni egy-egy ilyen esetben.
