Félrecsúszott az önazonossági törvény alkalmazása az első hónap tapasztalatai alapján. A törvény értelmi szerzője, Navracsics Tibor korábban arról beszélt, azoknak a településeknek lehet hasznos ez a lehetőség, ahol a korábbi népességszámra kiépített infrastruktúra – például a víz- és úthálózat – nem bírja el a többszörösére nőtt lakosság terhét. A miniszter szerint 300-400 ilyen település van Magyarországon, leginkább a budapesti agglomerációban, valamint a Velencei-tó és a Balaton környékén.
A rendeletet alkotó kilenc település közül azonban csak Újlengyel található a túlnépesedéssel fenyegetett térségekben. Az Mfor két járásközpont és három község vezetőit kérdezte meg Budapest agglomerációjából, de egyik helyen sem szeretnék rendelettel védeni a település önazonosságát.
Az első fecskék
A Budapesttől 29 kilométerre fekvő Újlengyel rendelete az első, ami ma is hatályban van. A község népessége ugyan 11 százalékkal nőtt az elmúlt négy évben, de Pest megyében ez a ráta alacsonynak számít. Az önkormányzat húszezer forint betelepülési hozzájárulás mellett legalább egy éve fennálló munkaviszonyt vár el a beköltözőktől, akiknek egy személyes beszélgetésre is el kell menni a képviselő-testülethez. A rendelet nem tér ki arra, hogy pontosan milyen szempontok alapján döntenek az oda vágyók befogadásáról.
A Heves megyei Pély vezetése néhány nappal később követte az újlengyeli példát, szigorúbb feltételekkel. A községbe költözőktől az egy éve fennálló munkaviszony mellett azt is elvárják, hogy ne legyen adótartozásuk, ne álljanak büntetőeljárás alatt, és az sem költözhet be, akit korábban személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt elítéltek. A képviselő-testület itt is meghallgatja azokat, akik ingatlant vennének, a betelepülési hozzájárulás pedig ötezer forint.
Vámosszabadi önkormányzata volt a következő, ők a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőket szűrik. Bár az utóbbi években csökkent a település népessége, 1994 és 2021 között majdnem az ötszörösére bővült. A Győr melletti településen korábban már okoztak konfliktust a betelepülők: a kormány 2013-ban átmeneti menekülttábort nyitott a községben, a képviselő-testület fele ezután lemondott. Az önkormányzat potenciális közbiztonsági veszélyforrásként hivatkozott a táborra.
A Csongrád-Csanád megyei Nagymágocs önkormányzata csak az elővásárlási jogot biztosította a településen élőknek. A Nógrád megyei Szentére viszont középfokú végzettség, büntetlen előélet, tartozásmentesség, és az elmúlt két évből legalább egy év munkaviszony a belépő. A képviselő-testület itt is meghallgatja a beköltözni vágyókat. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Detek a büntetlen előélet mellett legalább középfokú végzettséget, és ötvenezer forint betelepülési hozzájárulást vár el. Ez a legfrissebb, szerdán hatályba lépett rendelet.
„A kisebb településekre koncentrálunk, de akiket most látunk, azok az első fecskék. Nagyon kíváncsi vagyok, melyik budapesti kerület lép először, biztos vagyok abban, hogy a fővárosban is lesz önazonossági rendelet” – mondta az Mfornak az ingatlan.com vezető elemzője, Balogh László.
A Vas megyei Borgátán és a borsodi Taktaharkányban is készült önazonossági rendelet, amely ezeken a településeken augusztus 9-től, illetve 25-től lép hatályba. A borsodi település polgármestere, Szemán Ákos szerint nincs beáramlási hullám – évente tízes nagyságrendben történik ingatlan adásvétel –, de hiányoznak a szakmunkások és a pedagógusok a faluból, ezért középfokú végzettséghez kötötte az ingatlanvásárlást.
A képzettségi cenzusról Navracsics az ATV-nek azt mondta, az erősen diszkriminatívnak tűnik. Korábban a szintén borsodi Mezőkeresztesen is próbálkozott az önkormányzat az önazonosságot védő rendelettel, de a megyei kormányhivatal törvényességi felülvizsgálatot indított. A város képviselő-testülete emiatt augusztus 1-től visszavonta a rendeletet. A kormányhivatal az Mfornak elmondta: a taktaharkányi rendeletet is vizsgálják, összhangban áll-e a hatályos jogszabályokkal.
Fizessenek a beköltözők
A taktaharkányi önkormányzat 50 ezer forint betelepülési hozzájárulást is kötelezővé tett az augusztus 25. után beköltözőknek. Balogh szerint ez sok településvezető fantáziáját beindíthatta. „Ekkora összeg még nem igazán fáj a vevőknek, de számottevően hozzá tud járulni a település költségvetéséhez. Az önkormányzatok nagy része forrásellátottsági kihívásokkal küszködik, és száz-kétszáz betelepülő esetén ez szemmel látható összeg a költségvetésben” – mondta az ingatlanpiaci elemző. Azt is el tudja képzelni, hogy egy budapesti kerületben 100 ezer forint lesz a betelepülési hozzájárulás, de akiknek magyarországi lakcímkártyája van, mentességet élvezhetnek.
Ezt a lehetőséget látta meg a Nógrád megyei Terény polgármestere is, aki a tízszeresére emelte a tétet. Terényben 500 ezer forint a betelepülési hozzájárulás, és ezt akkor fizetik vissza, ha a beköltöző, vagy hozzátartozója ellen hat hónapig nem indul eljárás közösségellenes magatartás miatt. A személy elleni erőszakos bűncselekmény, a folyamatban lévő büntetőeljárás és az adótartozás itt is kizáró ok, legalább egy év munkaviszonyt pedig fel kell mutatni az előző két évből.
Az elővásárlással kapcsolatban viszont szkeptikus az elemző. Például, Mezőkeresztesen közel 20 millió forint az ingatlanok átlagára, és kevés település engedhet meg magának ekkora kiadást rendszeresen. Az elővásárlási jog kezdetben elriaszthatja az ingatlanvásárlókat, és a bankok is másképp állhatnak hozzá a hitelezéshez, ha egy érintett településen lévő ingatlanról van szó. De Balogh szerint, ha az lesz az általános tapasztalat, hogy úgysem vásárolják fel ezeket az ingatlanokat, csökken a visszatartó erő.
Nem kérnek a bűnözőkből
A miskolci önkormányzat már próbálkozott az önazonossági törvényhez hasonló módszerrel lakosságcserét kikényszeríteni. A 2008-ban lendületet kapó Fészekrakó-program során több mint 160 család költözött a miskolci Avas-lakótelepre, például a közúton 20-25 kilométerre fekvő Taktaközből is. A beköltözők közül sokaknak nem volt munkája, állandó jövedelme. Az Avasról később kilakoltatott családok jellemzően a számozott utcák valamelyikében, vagy Lyukóvölgyben találtak önkormányzati lakást.
Fotó: Wikipédia/Rodrigó
Az önkormányzat fel akarta számolni ezeket a nyomortelepeket, a lakókat pedig szívesebben látta a városon kívül, ezért 2014-ben átalakították a város lakásrendeletét. Az önkormányzat csak akkor adott pénzt a lakóknak a bérleti szerződés felmondása után, ha Miskolcon kívül vásároltak ingatlant, és arra az önkormányzat elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezhetett be öt évre. Ez a kitétel csak az alacsony komfortfokozatú lakások bérlőire vonatkozott, a komfortos és összkomfortos lakások bérlőire nem.
A kiskunhalasi polgármester, Fülöp Róbert hasonló indíttatásból alkalmazná az önazonossági törvényt. Július végén erre hivatkozva kérte az önkormányzat jegyzőjét, hogy alkosson egy rendeletet, amivel megtilthatják, hogy büntetett előéletűek lakást vegyenek, vagy lakcímet létesítsenek a városban. Úgy látja, a garázdaságot elkövetők túlnyomó többsége nem kiskunhalasi. A Fülöp által tervezett rendelet azonban felülírná az Alaptörvény egyenlő bánásmódról szóló részét, sőt, az önazonossági törvény sem ad lehetőséget a büntetett előéletűek általános kitiltására. A kiskunhalasi polgármester már két éve is a fejébe vette, hogy a közösségi együttélést lábbal tiprókat el akarja tüntetni a város közterületéről.
Kirobbanó falvak
A falvak népességrobbanása, városiasodása a Navracsics által említett régiókban valós probléma. Diósdon és Veresegyházán háromszor, Telkiben hétszer annyian élnek, mint harminc éve. A Velencei-tó környéke is népszerű: Velencén kétszer annyian laknak, Sukorón háromszoros a növekedés a harminc évvel ezelőtti állapothoz képest. A budapesti agglomerációhoz tartozó települések viszont nem látják hatékony megoldásnak a rendeletet.
Érd polgármestere, Csőzik László az Mfornak elmondta: a 71 ezer fős városban nem lesz önazonossági rendelet. „Az ingatlantulajdonosok sérelmezték, hogy csökkenhet a házuk értéke, nem tudnák a megfelelő áron eladni” – mondta a városvezető. Érd önkormányzata korábban jelezte a kormánynak, hogy a törvény jelentős adminisztratív és pénzügyi többletterhet háríthat rájuk, a kívánatos lakosságszám meghatározása pedig politikai, társadalmi feszültséget okozhat a települések között. A szubjektív, diszkriminatív döntések veszélyeire is felhívták a figyelmet.
Délegyháza népessége háromszorosára nőtt az elmúlt harminc évben: az akkor 1800 fős faluban ma már több mint hatezren élnek. A község önkormányzatánál úgy látják, az önazonossági törvény nem valódi megoldás a problémákra. „Településünkön elsődlegesen a CSOK különböző konstrukcióit igénybe vevő fiatalok telepedtek le az utóbbi időben, de a lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzés mentesül a tilalmak, korlátozások alól” – mondta az Mfornak dr. Molnár Zsuzsanna, Délegyháza jegyzője.
Az utóbbi pár év robbanásszerű lakosságszám-növekedése túlterhelte Délegyháza közműhálózatát és intézményi infrastruktúráját. Az ivóvíz-ellátás, a szennyvízhálózat, valamint a bölcsődék, óvodák, iskolák fejlesztését az önkormányzat pénzügyi forrásai csak részben teszik lehetővé a jegyző szerint. 2022-ben változtatási tilalmat rendeltek el a település egy részén: ez átmenetileg orvosolta a problémát, de mivel Délegyháza a Budapest-Belgrád vasútvonalon fekszik, a felújítás után további beköltözőkre lehet számítani.
Nagytarcsán közel háromszorosára nőtt a népesség a rendszerváltás óta. A település jegyzője, dr. Huszár Máté az Mfornak elmondta: egyelőre nem tervezik az önazonosság védelméről szóló rendelet megalkotását, az erőszakos és a közterületi bűnözés mértéke pedig elhanyagolható a községben. A lakók viszont már 2019-ben arról beszéltek, hogy évek óta mindennapos probléma a vízhiány, vödrökben és kannákban gyűjtik a tartalékot. Később tüntetést is szerveztek, hogy többen már ne költözzenek a településre, de a folyamat azóta sem állt meg: a rendszerváltás idején 2500 fős falut ma több mint 6500 ember lakja.
Fotó: Facebook / Nagy János
Szigetszentmiklós népessége a kétszeresére nőtt az elmúlt harminc évben. A 40 ezer fős város polgármestere az Mfornak arról beszélt, semmilyen formában nem szeretne önazonosságot védő rendeletet, a képviselők sem kezdeményezték, és a városba költözők bűnügyi tevékenysége sem indokolja. „Meggyőződésem, hogy közösségünk erősödését kizáró intézkedések helyett párbeszéddel, együttműködéssel és befogadással kell előmozdítani. A kormánynak elsősorban a befejezetlen beruházásaival kellene foglalkoznia, nem olyan törvények megalkotásával, amelyekkel az önkormányzatokra hárítja a terhet” – mondta Nagy János.
A Budapest környéki települések között a kilencszeresére bővülő Pócsmegyer a rekorder. Az alig háromszáz fős faluból közel háromezer fős község lett harminc év alatt. Pócsmegyer alpolgármestere, Dr. Szilvágyi Gábor az Mfornak elmondta, fel sem vetődött az önazonossági rendelet a képviselő-testületben, és nem érezné helyénvalónak, ezért nem is támogatná. „Úgy gondolom, hogy a nehézségeket, melyek többek között a népességnövekedésből fakadnak, más módon kell megoldani” – mondta az alpolgármester.
Könnyen előfordulhat, hogy a rendeletet alkalmazó települések sem rendezkedhetnek be hosszútávon az új szabályozásra. A közvélemény-kutatásokat vezető Tisza Párt elnöke, Magyar Péter arról beszélt, kormányváltás esetén visszavonják az önazonossági törvényt. A települések felett addig is a megyei kormányhivatalok kardja lebeg, amelyek kikényszeríthetik a rendvédelmi céllal hozott rendeletek visszavonását.
