Orbán Viktor az állami média kötelékében működő Kossuth rádiónak adott „interjút” pénteken. Izgalmas időszakban: Budapesten uniós csúcs van, Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökének, Németországban pedig kormányválság van.
Csütörtökön az európai vezetők találkoztak Budapesten, pénteken pedig az Európai Unió állam- és kormányfői folytatják a megbeszéléseket. Orbán Viktor csütörtökön, a csúcs után azt mondta: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint mi azt gondoljuk. A miniszterelnök szerint a háború két éve hatalmas károkat okozott az egész világnak, Európának „és egyébként Magyarországnak is”
„Azt is mindenki tudja, hogyha 2020-ban Donald Trump nyert volna az Egyesült Államokban, akkor ez a két év, ez a lidércnyomásos nyomásos két év meg sem történt volna, nem lett volna háború, mert lett volna olyan erős vezetője Amerikának, aki kellő időben megkötötte volna a szükséges megállapodásokat” – mondta. Arról is beszélt, hogy „a fronton a helyzet nyilvánvaló, tehát katonai vereség van. Az amerikaiak ki fognak szállni ebből a háborúból.” Kijelentette: „ezt a háborút egyedül Európa nem tudja finanszírozni.”
A beszélgetésben felmerült, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az a békéhez vezető út, ha Ukrajna nyer. „Szerintem ez egy jó gondolat, hogy ha erős vagy, sőt, ha te vagy az erősebb. De ha a másik fél az erősebb, akkor nem tűnik jó gondolatnak” – mondta Orbán Viktor.
Békeköltségvetés jön
„Ha a háború nem lett volna, vagy hamarabb lett volna vége, akkor az infláció sem szaladt volna el olyan magasra, ahol elszaladt, az energiárak sem lennének ott, ahol, akkor nem lettek volna szankciók, akkor egy csomó kereskedelmi tevékenység és kapcsolat nem szakad meg, és a gazdaságok egész Európában sokkal jobb állapotban lennének” – magyarázta, hozzátéve: ha a demokraták nyertek volna, folytatódott volna „ez a mizéria, Magyarországnak pedig a következő évre háborús költségvetést kellett volna készíteni”.
„És akkor nem a nemzeti össztermék két százalékát, hanem a három-négy százalékát kell erőltetett módon, de gyorsan elkölteni katonai kiadásokra. És azt is tudtuk, hogy ha Trump elnök nyer, akkor egy békeköltségvetést lehet készíteni” – mondta Orbán Viktor, aki szerint békköltségvetést nyújtanak be, állítása szerint olyan dolgokat tudnak megcsinálni jövőre, amire néhány hónapra ezelőtt még gondolni sem nagyon lehetett. A Demján Sándor Programot és az olcsóbb lakhatás irányába tett lépéseket hozta példaként.
Semmi túlzás nincs abban, amikor azt mondom, hogy fantasztikus évünk lesz 2025-ben, mert a világban ehhez a föltételek meglettek – jelentette ki a kormányfő.
Szóba került, hogy Donald Trump Kína-ellenes politikája hatással lehet Magyarországra, de Orbán Viktor szerint Donald Trump jó üzletet akar kötni Kínával. Magyarország pedig nem akar egyik oldalra sem állni, hanem jó megállapodásokat akar kötni. (Arra a miniszterelnök nem tért ki, hogy az európai, illtve kínai autókra kirótt védővámok hatásait Magyarország milyen megállapodásokkal kompenzálná, enyhítené.)
„Miért nem állunk a saját oldalunkra? Mi vagyunk a magyarok. Nekünk magyar érdekeink vannak. Nekünk a magyar emberek fontosak. Nekünk azt kell csinálni, ami ennek, mármint a magyar érdeknek megfelel. Így kell politizálnunk nyugatra is, meg keletre is. Mindig meglepődök, hogy egészen komoly koponyák is képtelenek a magyar önérdeket kiindulópontnak tekinteni. Állandóan valaki máshoz akarnak igazodni, valaki más mellé akarnak lecövekelni, oda akarják kötni a lovukat” – fogalmazott Orbán Viktor.
A beszélgetésben felmerült, hogy az a gond, hogy nincs hová eladni a magyar termékeket. A miniszterelnök szerint a politikusok azért is vannak, hogy megértsék, mit hoz a jövő és felkészüljenek arra, „megértettük, hogy mit hoz a jövő, szerintem jó terveket hoztunk létre, és a következő évben ezeket végre fogjuk hajtani.” Konkrétumokat viszont nem említett.
A miniszterelnök szerint Európa sem szellemileg, sem politikailag nincs még fölkészülve arra, hogy meghozza azokat a döntéseket, amelyekre most szükség van. „Egy nagyon izgalmas találkozás előtt állunk, tehát a következő két-három óra Magyarország szempontjából is nagyon izgalmas lesz” – mondta Orbán Viktor, akitől azt is megtudtuk, hogy az állam- és kormányfői találkozóra meghívták Mario Draghit, az Európai Központi Bank volt elnökét.
„Ő hosszú hónapok munkájának az eredményeképpen összeállított egy látleletet arról, hogy mi a baj az európai gazdaságban. Ez sokkal lesújtóbb, mint amiket én szoktam időnként itt önnek mondani arról, hogy az európai gazdaság milyen lejtmenetben van” – adresszálta a riporternek Orbán Viktor.
Az említett látleletről korábban részletesen is írtunk, a dokumentumot Draghi Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének felkérésére készítette el és megjelenése óta gyakori hivatkozási alap a kormánynál. A jelentést korábban laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemezte. Draghi szerint Európa lelassult a versenytársaihoz, főleg az Egyesült Államokhoz és Kínához képest.
A miniszterelnök azt mondta: egy teljesen új európai energiaszabályozásra van szükség, „ami nem teszi tönkre az európai vállalkozásokat, egyébként következésképpen nem teszi tönkre a családokat sem.”
„Mi is mindig szentségelünk természetesen, mert ha az ember lát egy számlát, az első reflex az, hogy ez itt micsoda. De ha összevetné egy magyar ember a saját gázszámláját, meg energiaszámláját, mondjuk egy nyugati ország számláival, még akkor is, ha ott többet keresnek, na akkor szentségelne igazán” – állította Orbán Viktor.