Február közepéig mindenkinek meg kell kapnia a személy jövedelemadó (szja) bevallásához szükséges dokumentumokat, így a munkáltatói és kifizetői adatszolgáltatások mellett a nyugdíj-, illetve egészségcélú befizetésekről szóló pénztári igazolásokat is. Bár az adóbevallási határidő csak május 20-a (illetve mivel ez idén pünkösdhétfő, ami munkaszüneti nap, a határidő 21-ére tolódik), és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szinte mindenkinek elkészíti a fent említett adatszolgáltatások alapján a bevallástervezetét, az esetleges visszajáró pénzt csak a bevallás jóváhagyását, kiegészítését követő 30. napon utalják az adózóknak. Tehát ha várunk a március közepén elkészülő bevallástervezetre, és akkor nyomunk rá a „jóváhagyás” gombra esetleg hagyjuk „jóváhagyódni” azt a május 21-i határidőben, akkor is csak április közepén vagy június vége felé jutunk hozzá pénzünkhöz.
Így tehát érdemes lehet egy kis időt rászánni, hogy már februárban saját magunk elkészítsük az szja-bevallásunkat, így már március közepén visszakapjuk, ami nekünk jár.
Kinek érdemes ezt tenni?
Elsősorban azoknak, akiknek nyugdíj- vagy egészségcélú befizetéseik voltak az elmúlt évben. Nekik ugyanis a pénztári számláikra történt befizetések után jár adójóváírás, vagy ahogy a törvény nevezi: rendelkezés az adóról.
Fontos, hogy nemcsak a megtakarító befizetései után vehető igénybe a 20 százalékos jóváírás, hanem például a munkaadói hozzájárulások vagy a rokonok, barátok ajándékba adott befizetései után is.
Az adó-visszatérítést nem lehet saját bankszámlára vagy készpénzben visszakérni, azt csak a pénztári számlán lehet jóváíratni.
A kedvezmény igénybe vételéhez az 2353-as (más néven 23SZJA) jelű adóbevallási nyomtatvány 03-as lapján kell beírni a megfelelő rovatokba az igazoláso(ko)n szereplő adatokat, így
- az adózó nevét, adóazonosító jelét,
- az igazolást kiállító pénztár adatait (név, adószám, bankszámlaszám),
- a kedvezmény összegét,
- nyugdíjbiztosítás esetén a szerződés számát és a biztosított saját biztosítói számlaszámát.
A kedvezmény mértéke – mint említettük – a befizetett összeg 20 százaléka, ezen felül egészség- és önsegélyező pénztárnál legalább 2 évre lekötött összeg esetében a lekötés évében ennek az összegnek 10 százaléka, illetve a pénztár által prevenciós szolgáltatásokra kifizetett összegnek is a 10 százaléka, de
- önkéntes nyugdíjpénztár, valamint egészség- és önsegélyező pénztár esetében legfeljebb 150 ezer forint,
- nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) esetében legfeljebb 100 ezer forint,
- nyugdíjbiztosítás esetében legfeljebb 130 ezer forint.
Ám az így igénybe vett adójóváírások teljes összege nem haladhatja meg a 280 ezer forintot, valamint nem lehet több, mint az összevont adóalap adójának kedvezményekkel csökkentett összege. Tehát például egy teljes adómentességben részesülő négygyermekes édesanyának, egy átlagbér alatt keresett 25 év alatti fiatalnak vagy 30 év alatti édesanyának nincs adója, így ilyen jellegű adó-visszatérítésre sem tarthat igényt.
Ezt a fajta öngondoskodást általában kedvelik is az adófizető magyar polgárok, önkéntes pénztárba 600 ezer fő fölött, nyugdíjbiztosításra pedig nagyjából 300 ezer fő szokott adó-visszatérítést kérni. A nyesz kevésbé ismert, több odafigyelést is igényel, de évente körülbelül 2 ezren ilyen jogcímen tartanak igényt adójóváírásra. Az egy megtakarító által kért jóváírás átlaga viszont utóbbinál a legmagasabb, nagyjából 75 ezer forint, míg nyugdíjbiztosítás esetében valamivel 50 ezer forint felett, önkéntes kölcsönös pénztár esetében pedig kicsivel 50 ezer forint alatt van az egy takarékoskodó adózó által jóváríni kért összeg.
Elfelejtett egy kedvezményt? Most pótolhatja!
Könnyen lehet olyan eset, amikor egy adózó nem vesz igénybe egy egyébként év közben is járó adókönnyítést. Ilyen például az adóalap-kedvezmények rendszere, hiszen a kedvezményfajták közül csak a 25 év alatti fiatalok adómentessége automatikus, a többiről nyilatkozni kell a munkáltató, kifizető felé.
Tehát ha valaki év közben nem tett olyan nyilatkozatot, hogy ő első házas, akkor ezt a havi 33 335 forint adóalap-kedvezményt a bevallásában érvényesítve havi 5 ezer forint adót kaphat vissza, az ehhez szükséges adatokat a bevallás 02-es lapján kéri az adóhatóság. Egy 30 év alatti édesanya esetében ugyancsak előfordulhat, hogy elmaradta a nyilatkozat év közben, ebben az esetben ha jövedelme nem érte el a 2022 júliusi bruttó átlagbért, akkor visszajár számára a levont vagy befizetett adó, amiről a gyermekek adatainak megadásával a bevallási nyomtatvány 01-es lapján rendelkezhet.
Súlyos fogyatékosság miatti, úgynevezett személyi kedvezmény szintén érvényesíthető utólag, itt az adóalap-kedvezmény mértéke havonta a minimálbér 70 százaléka száz forintra kerekítve. Ez azt jelenti, hogy az ilyen személy 2023-ra havi 77 300 forinttal csökkentheti szja-alapját, ami havonta 11 595 forint visszatérítendő adót tesz ki. Ennek érvényesítéséhez az adóalap-kedvezmény összegét nemes egyszerűséggel be kell írni az adóbevallás B lapján a 29-es sorba.
Ha egy négy- vagy több gyermeket nevelő édesanya felejtett el 2023-ban nyilatkozni ilyen mivoltáról, akkor ő is most, az adóbevallása révén visszakaphatja a tőle levont szja-t. Ehhez az adatokat a bevallási nyomtatvány 01-es lapján kell megadni. Hasonlóképp, ha valaki családi adókedvezményt felejtett el érvényesíteni év közben, akkor az adóalapját a bevallásában csökkentheti egy gyermek esetében havi 66 670 forinttal, két gyermek esetében összesen havi 266 660 forinttal, míg három vagy több gyermek esetén gyermekenként havi 220 ezer forinttal. Ez azt jelenti, hogy egy egygyermekes szülő havi 10 ezer, egy kétgyermekes szülő összesen havi 40 ezer (gyermekenként 20 ezer), míg egy három vagy több gyermeket nevelő szülő gyermekenként havi 33 ezer forint már levont adót kaphat vissza. A kedvezmény a szülők között akár meg is osztható, és ha még így is van fennmaradó, igénybe nem vett adóalap-kedvezmény, az a levont, befizetett egészségbiztosítási, illetve nyugdíjjárulékból is visszatéríthető. A gyermekek adatait ebben az esetben is a bevallás 01-es lapján kell megadni.
Na, és akkor is érdemes minél hamarabb beadni a bevallást, ha túlfizetés mutatkozik az adószámlán, például tévedésből több adóelőleget fizettünk be év közben.
Fontos különbség ugyanis a megtakarítások és a kedvezmények között, hogy utóbbi esetben a túlfizetés visszakérhető saját bankszámlára vagy postán kézhez is.
