Ha nem lett volna a választások előtti családi szja-visszatérítés, töretlenül nőttek volna a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítások után járó 20 százalékos adó-visszatérítések, legalábbis erre következtethetünk abból az adatsorból, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bocsátott rendelkezésünkre.
A 2017 és 2021 közötti adóévekre vonatkozó adatokból (adatigénylésünket még a 2022-es adóévre vonatkozó 2023. május 20-i szja-határidő előtt küldtük) az derül ki, a legnépszerűbbek az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések voltak, a 2017-es bevallásban még csak 542 ezren éltek ilyen lehetőséggel, ami 2020-ra 680 ezer fő fölé emelkedett. A 2022-es választások előtt azonban a kormányzat úgy döntött, minden gyermeket nevelőnek visszatérítik a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadóját, így számukra nem volt lehetőség élni ezzel a kedvezménnyel. Ez meg is látszik a számokon: a 2021-es szja-bevallásban 144 ezerrel kevesebben vettek igénybe ilyen jellegű adójóváírást.
A különbözetre Nagy Csaba, az az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke is rámutatott. Felidézte, a 2021-ben önkéntes pénztári befizetések után visszatérített 25,1 milliárd forint „jócskán elmaradt a nyugdíjpénztári befizetések után elméletben járó 27,3 milliárd, illetve az egészségpénztári befizetések után szintén elvben igénybe vehető 9,9 milliárd forint 37,2 milliárdos összegétől”. Nagy Csaba szerint a 12 milliárdos különbözetet nem indokolja a családi adókedvezmény miatt nem érvényesíthető visszatérítés, mivel – mint fogalmazott –
„az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a pénztártagok e nyilatkozat elmulasztásával több milliárd forint adóvisszatérítésről mondanak le, ami pedig a nyugdíj- vagy egészségpénztári megtakarításaikat gyarapíthatná”.
A kedvezmények összege ennek ellenére emelkedett. Míg az adózók önkéntes pénztári befizetéseik után 2017-re átlagosan 31 ezer forint adót kértek jóváírni a pénztári számlán, ez a szám évről évre folyamatosan növekszik és 2021-re másfélszeresére nőve elérte a 46 ezer forintot.
Az önkéntes pénztárak sok esetben önsegélyező pénztári funkciót is ellátnak. Hogy ez milyen előnyökkel járhat a megtakarítók mindennapi életében, arról itt írtunk:
A rendelkezések számát tekintve a legnagyobb növekedést a nyugdíjbiztosítások utáni jóváírások között látjuk, aminek oka az, hogy erre az öngondoskodási formára csak 2014 óta jár adójóváírás.
A 2017-es 201 ezer fő után 2020-ra már csaknem 313 ezren vettek igénybe a bevallásukban ilyen kedvezményt, ami csaknem 56 százalékos növekedés.
A választási adóvisszatérítés itt is durván éreztette hatását: 2021-re számuk 66 ezer fővel, alig több mint 255 ezer főre apadt.
Az átlagos kedvezmény mértéke viszont ennél az öngondoskodási formánál is töretlenül emelkedik. A 2017-es 44 ezer forintos átlag 2021-re 52,5 ezer forintra nőtt, ez pedig csaknem 20 százalékos emelkedést jelent.
Viszonylag ritkán hallani a harmadik kedvezményezett öngondoskodási formáról, a nyugdíj-előtakarékossági számláról (NYESZ). Ennél a konstrukciónál az öngondoskodó egy értékpapírszámlát nyit, amit sajt maga kezel. Tehát ellentétben a másik két formával, ahol a pénztár vagy biztosító gondoskodik a keretek között a legjobban fialó befektetésről, a NYESZ tulajdonosa maga vásárolja meg és adja el az értékpapírokat, vagyis hasonlóan működik, mint egy tartós befektetési számla. A különbség, hogy ez kimondottan nyugdíjcélú, a megtakarított összeghez csak nyugdíjba vonuláskor férhet hozzá, viszont ehhez jár 20 százalék adójóváírás.
Hogy a NYESZ-t valóban kicsit mostohagyermekként kezelik, az meglátszik az adóbevallási számokon is. Évről évre kis mértékben, de egyre csökken az ilyen jogcímen igénybe vett adójóváírások egyébként is meglehetősen alacsony, 2500 száma, a választási osztogatás erre még egy lapáttal rátett. Az átlagos kedvezmény mértéke viszont itt a legmagasabb: a 2017-es 73 ezer forint picit váltakozva, de 2021-re majdnem 75 ezerre emelkedett.
Az átlagos kedvezmények összege némiképp meglepő. Mivel a 20 százalékos jóváírás mindhárom öngondoskodási formára vonatkozik, ez azt jelenti, hogy 2021-ben egy-egy megtakarító évi 233,5 ezer forintot fizetett önkéntes pénztárba, 373,5 ezer forintot NYESZ-be és/vagy 262,5 ezer forintot nyugdíjbiztosításra. Ez rendre havi 19,5 ezer, 31,1 ezer, illetve 21,9 ezer forintos összeget jelent.
Korábban írtunk róla, a kormányzat az adójóváírás megtakarítási formánként és összesen igénybe vehető felső korlátait 2014 óta nem emelte meg. Az önkéntes kölcsönös pénztári befizetés kedvezménye 150 ezer, a NYESZ-é 100 ezer, a nyugdíjbiztosítási 130 ezer forintnál nem lehet több, de a három forma együttes alkalmazása során sem lépheti át a 280 ezer forintot.
A fenti számok alapján azt a következtetést vonhatjuk le, bár a magyar polgárok egyre tudatosabban próbálnak az öngondoskodás útjára lépni, egyelőre nem tudnak vagy nem akarnak olyan mértékben megtakarítani, hogy ezek a felső korlátok veszélyben lennének.
