A globális felmelegedés okozta környezeti és gazdasági károkról, egészségügyi kockázatokról és következményekről nem lehet eleget beszélni. Ha a jelenlegi ütemben – vagy még gyorsabban – folytatódik a klímaváltozás, annak néhány évtizeden belül az élet minden területén pusztító következményei lehetnek.
Amint arról témával foglalkozó cikkében a Conversation is írt, 2023 nyara a legforróbb volt, amit az elmúlt kétezer évben az északi félteke nem trópusi területein élők megtapasztalhattak. Legalábbis ez derül ki abból a tanulmányból, amelynek szerzői fák évgyűrűinek segítségével próbálták meg rekonstruálni az elmúlt évezredekben lezajlott természetes éghajlati változásokat.
Az eredmények arra utalnak, hogy Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában – pontosabban azon a területen, ahol ezek a kontinensek elterülnek – 2023 júniusában és júliusában a felszíni levegő átlaghőmérséklete 2,2 Celsius fokkal haladta meg a Kr. u. 1. és 1890 közötti nyarak átlaghőmérsékletét. Mivel a globális hőmérsékleti értékek feljegyzésének kezdete, vagyis 1850 előttről nem maradt fenn minden területre kiterjedő hőmérsékleti adat, a kutatók a rendelkezésükre álló természeti “bizonyítékok” alapján vonták le következtéseiket. (Érdekesség, hogy a legrégebbi műszeres időjárási feljegyzés 1659-ig nyúlik vissza, Közép-Angliában vezették.)
Hogyan segíthetnek az évgyűrűk az éghajlati változások rekonstruálásában?
Ahhoz, hogy releváns adatokat nyerhessenek, a kutatók a környezeti jellemzőket magukon hordozó, természetes lenyomatokat tanulmányoztak. Ez esetben nem a permafrosztból előkerült magokat vagy üledéket, hanem évgyűrűket. Az évgyűrűk szélessége ugyanis utal a fák növekedését befolyásoló éghajlati körülményekre, csakúgy mint a fa sűrűsége vagy a kémiai összetétele. Ezért olyan fákat kerestek, amelyek hűen rögzíthették a múltbeli éghajlati információkat. Az északi féltekén fahatáron növekvő tűlevelűeket vizsgálták Észak-Amerikában és Kanadában, az Egyesült Királyságban és Európában, Skandináviában, Oroszországban, Mongóliában és Japánban. Ezen fák esetében ugyanis a nyári hőmérséklet befolyásolja legerősebben az évgyűrűk növekedését. Ha forró a nyár, ezek a tűlevelűek jellemzően széles, sűrű évgyűrűket növesztenek.
A két Celsius-fokos globális felmelegedés túl sok
Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás azt irányozza elő, hogy a globális felmelegedés mértékét a következő néhány évtizedben mindenképpen 2°C alatt kell tartani. Alapvető probléma viszont, hogy sokan kizárólag globális szinten (egységesen) igyekeznek felmérni a klímaváltozás potenciális hatásait, és csak legyintenek a két fokkal melegebb átlaghőmérséklet hallatán. A regionális szintű felmelegedés viszont sokkal drasztikusabb lehet a globálisnál. A Nature folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői emlékeztetnek rá, hogy a jelenlegi adatok alapján regionális szinten az északi féltekén máris "buktuk" a párizsi célkitűzést.
A 2023-as hőhullámokkal, aszályokkal, özönvízszerű esőzésekkel, áradásokkal és szélviharokkal tarkított szélsőséges időjárást a kutatók egyrészt az üvegházhatású gázok fokozott mértékű kibocsátásával, másrészt az El Niño-jelenség “meleg fázisának” hatásaival hozták összefüggésébe. Utóbbi a Csendes-óceán trópusi területeit érintő, a tengervíz áramlását is befolyásoló természetes éghajlati jelenség.
A kutatók az eredményekkel kapcsolatban megemlítették: a fák rendkívül fontos részei az ökoszisztémának, és jelentős szerepük van a globális éghajlat alakulásában.
A trópusi erdők képezik a globális szénkészlet jelentős részét – a növényzetben és a talajban majdnem annyi szén raktározódik, mint amennyi a légkörben található. Emellett a fák az éves szén-dioxid kibocsátás mintegy 29 százalékát "vonják el" a levegőből, ami becslések szerint körülbelül 15,6 gigatonnát jelenthet.
Egészségügyi kockázatok és potenciális következmények
Amint arról korábban írtunk, a globális felmelegedéssel járó drasztikus hőmérséklet-változás közegészségügyi szempontból is súlyos következményekkel járhat. Nemcsak a krónikus betegséggel küzdők és a frontérzékenyek szervezetét terhelheti meg a hirtelen felmelegedés vagy az egyik napról a másikra történő – akár 20-25 Celsius-fokos – lehűlés, hanem az egészséges emberekét is. Az ilyenkor jelentkező jellegzetes és gyakori tünetek, mint például a fejfájás, az ingerlékenység, a fáradtság, a fáradékonyság vagy a vérnyomásproblémák mellett az olyan komoly betegségek kialakulásának kockázata is megnő, mint a szívroham vagy a stroke. A hőmérséklet-változással összefüggésbe hozható agyi érkatasztrófa, a stroke például évente több mint félmillió ember halálát okozza.
Szakemberek szerint a nagy meleg egyéb egészségügyi kockázatokat is rejt. Amennyiben a levegő hőmérséklete tartósan meghaladja a 32 Celsius-fokot, akkor a kiszáradás, a hőguta vagy a hőkimerültség veszélye mellett a már meglévő krónikus betegségek – mint a migrén, az ízületi gyulladás, az asztma, a vesebetegség, vagy a 2-es típusú cukorbetegség – súlyosbodásával is számolnunk kell.