A koronavírus-járvány kirobbanása alaposan átírta a munkaerőpiaci folyamatokat, ezzel együtt a munkarendet is: globálisan elterjedt például a hibrid munkavégzés, amit a cégek egy része elsősorban költséghatékonysági és humánerőforrásbeli okokból a mai napig megtartott. De a potenciális előnyök közé tartozik az is, hogy a hibrid munkarendben dolgozók egészségesebbek és produktívabbak lehetnek, mint a kizárólag home office-ban vagy irodában teljesítő társaik - derült ki az egyesült királyságbeli Vitality egészségügyi magánbiztosító által végzett friss kutatásból.
Amint arról a brit HRnews is beszámolt, a jelenségnek meglehetősen kézenfekvő oka van: akik képesek megteremteni és hosszú távon fenntartani az egyensúlyt az otthon végzett és az irodai munka között, azok fizikailag és mentálisan is jobban bírják a strapát. Vagyis kevesebbet lesznek betegszabadságon, kevesebb produktív napot “vesztegetnek el” a munkaidejükből. Ebből a szempontból a hibrid munkarendben dolgozók lehetnek az abszolút befutók.
Fotó: Depositphotos
Az Egyesült Királyságban egyébként komoly problémát jelent a munkáltatók számára a dolgozók tartósan rossz egészségi állapota, ami számszerűsítve munkavállalónként évente körülbelül 50 napnyi munkaidő-kiesést jelent – egyebek mellett erre is kitér a Nagy-Britannia legegészségesebb munkahelye tanulmány keretében végzett, már említett kutatás. Ez alól nem jelentenek kivételt a hibrid munkarendben dolgozók sem, ám esetükben kevesebb, átlagosan 47,8 nap az egészségügyi problémákkal összefüggésbe hozható "kiesés". Az adatok azt tükrözik, hogy a teljes munkaidőben home office-ozók három, a kizárólag irodában tevékenykedők pedig 1,2 nappal többet vannak betegszabadságon, mint a hibrid munkarend szerint dolgozók.
A hibrid munkarend egy átmeneti forma, ami lehetőséget nyújt az alkalmazottaknak arra, hogy a személyes jelenlétet igénylő, vagyis “bejárós” munkát kombinálják a home office-szal; amikor a kommunikáció és a találkozók kizárólag online térben zajlanak. Az, hogy a home office és az irodai munka kinél milyen arányban oszlik meg, munkaadótól, munkakörtől és számos egyéni tényezőtől függhet. Az optimálisan kialakított hibrid munkarend biztosítja a személyes szociális interakciókat, a közös ötleteléseket, ugyanakkor bizonyos fokú önállóságot megkövetelve azt is lehetővé teszi a dolgozók számára, hogy a kollágáktól távol, kizárólag az elvégzendő feladataikra koncentrálhassanak.
Fókuszban a fizikai és mentális egészség
A brit felmérésbe közel ötezer alkalmazottat és munkaadót vontak be. A kapott adatok azt tükrözik, hogy a teljes munkaidőben, hibrid munkarendben dolgozók 20 százaléka tekinthető elhízottnak, szemben az irodai dolgozók 25,2 százalékával. Az ülő munkával és a mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozhatóan a home office-ozók közel 88 százaléka küzd legalább egyféle mozgásszervi problémával, míg a hibrid formában tevékenykedők körében ez az arány nagyjából 80 százalék. Az étrendbeli kiegyensúlyozottságot illetően a home office-ban dolgozók “teljesítenek” a legrosszabbul: a felmérés szerint mindössze 37,5 százalékuk fogyaszt napi rendszerességgel többféle zöldséget és gyümölcsöt, míg a hibrid munkarendben és az irodában dolgozók 46 százaléka figyel oda a vitamindús táplálkozásra.
Az egészséges étrend kialakítása és betartása fokozott figyelmet kíván az ülő munkát végzőktől. Az érintetteknek érdemes előre tervezni és tudatosan odafigyelni nemcsak a bevitt táplálék minőségére és mennyiségére, hanem arra is, hogy az egész napos tespedés mellett jusson idejük a testmozgásra és a szabadidő minőségi eltöltésére; a munkaidőn kívüli, általános jóllét feltételeinek megteremtésére.
A rendszeres fizikai aktivitás a mentális egészség megőrzése szempontjából is kulcsfontosságú. A Vitality felmérésének eredménye például azt mutatja, hogy a hibrid munkarendben dolgozóknál kisebb a depresszió kialakulásának kockázata: a felmérésben részt vevők 8 százaléka küzdött depresszióval, míg az irodai dolgozók körében ez az arány 10,4 százalék, a home office-ozóknál pedig nagyjából 12 százalék volt.
Miért pont a hibrid a nyerő?
Az említettekkel összecsengő eredményt hozott a rugalmas munkaterületek szakértőjének és vezető szolgáltatójának számító, International Workplace Group (IWG) korábbi felmérése. A vállalat kétezer dolgozót kérdezett meg a hibrid munka lehetséges egészségügyi előnyeiről. Kiderült, hogy a hibrid munkarendben dolgozók hetente körülbelül 90 perccel mozognak többet, mint a járvány előtt. Mivel kevesebb időt kell a munka miatti ingázással tölteniük, többet tudnak aludni, ami évente 71 pihenéssel töltött plusz órát jelent számukra. Mivel ezzel párhuzamosan javult az alvásminőségük, fokozódott a munkahelyi hatékonyságuk, kreativitásuk és javult a koncentrációs képességük is. Az is kiderült, hogy a hibrid munkarendben dolgozók 70 százalékának van ideje minden nap egészséges reggelit készíteni magának. A megkérdezettek a korábbinál jóval több friss gyümölcsöt és zöldséget, valamint halat fogyasztanak, míg az édességek és az üres kalóriát tartalmazó csemegék eszegetését “visszavágták”.
A megkérdezettek kétharmada számolt be arról, hogy a hibrid munkára való áttérés következtében javult a mentális egészségi állapota.
Nem mind arany, ami fénylik?
A hibrid munkavégzésnek azonban nem csak előnyei, hanem komoly egészségügyi következményekkel járó negatív hatásai is lehetnek. Ezeket foglalta össze a Harvard Business Review oldalán Mark Mortensen, aki több mint 20 éve tanulmányozza a szervezeti viselkedést és együttműködést, különös tekintettel a hibrid és virtuális munkavégzésre. Tapasztalatai szerint a hibrid munkavégzés egyeseknél toxikus viselkedéshez vezethet, ami hosszú távon fizikai és mentális egészségi állapotukat is hátrányosan befolyásolhatja. Ennek egyik oka – mint írta – az, hogy az online térben zajló kommunikáció óhatatlanul megváltoztatja a csoportdinamikát: a gép előtt ülve az emberek például nagyobb valószínűséggel mondanak ki bántó dolgokat, mint szemtől szemben. Ha ezeket valaki rosszul kezeli, és sérelmeit nem tudja megbeszélni másokkal, frusztrált és dühös lehet, ami személyes kapcsolatainak alakulására és a munka hatékonyságára is rányomhatja bélyegét.
Csakúgy mint az, ha valaki amiatt érzi magát kirekesztettnek és mellőzöttnek, mert otthon, a kollégáitól fizikailag elszigetelve kell dolgoznia – és ez az érzés állandósul. Mortensen szerint az is problémát jelenthet, ha a hibrid munkavégzés miatt gyengülnek a személyes kapcsolatok, vagy a kollégák között nem jön létre az együttműködéshez és csoportmunkához szükséges bizalmi kapcsolat. Ezek ugyanis mind hatással lehetnek a mentális egészségre: hosszú távon egyebek mellett kedvetlenséget, önértékelési zavarokat és depressziót okozhatnak.
De vajon szeretik-e a hibrid formát a munkavállalók?
A megtapasztalható egészségügyi előnyök ellenére egyáltalán nem mindegy, mit gondolnak az érintettek a hibrid munkarendről. Míg a dolgozók közel 72 százaléka örömmel tért vissza az irodába a koronavírus-járvány alatti home office-ból, addig mindössze 47 százalékuk véli úgy, hogy munkahelye ideális körülményeket biztosít számára a hibrid munkavégzéshez - derül ki az egyik nagy amerikai multinacionális vállalat, a Cisco globális tanulmányából, amihez 19 ország több mint 14 ezer munkavállalóját kérdezték.
A válaszadók szerint az lenne az ideális, ha olyan munkakörnyezetben dolgozhatnának, ahol lenne egy nagy közös tér az együtt gondolkodásra és közös ötletelésre, ám emellett rendelkezésükre állnának olyan csúcstechnológiás video- és hangkapcsolattal ellátott helyiségek is, ahol koncentrált munkát végezhetnének önállóan vagy kis csoportokban - írta témát feldolgozó cikkében a Forbes. Ebből kiderül, hogy a hibrid munkarend akkor növelheti a dolgozók produktivitását, ha a vállalatok meg tudják teremteni az alkalmazottak számára ideális munkakörnyezetet.
Mi a helyzet Magyarországon?
A koronavírus-járvány hatására Magyarországon is emelkedett a távmunkában vagy home office-ban dolgozók aránya a korábbi évekhez képest. A KSH adatai szerint a 15-74 éves foglalkoztatottak körében a rendszeresen vagy alkalmanként otthonról dolgozók aránya 2021-ben 13 százalékra nőtt, ami az előző tíz év átlagát tekintve több mint háromszoros növekedés.
