A légszennyezés a tüdőrákon kívül összefüggésbe hozható olyan betegségekkel, mint a stroke, a szívbetegségek, a cukorbetegség vagy a demencia, de egyebek mellett az elhízással, koraszüléssel, tanulási nehézségekkel vagy a meddőséggel is. Aránytalanul nagy mértékben érinti a gyermekeket, az időseket, a forgalmas utak vagy ipari létesítmények közelében élőket és a rossz szociális-gazdasági helyzetben lévőket - írja Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa a Másfélfok legújabb cikkében, amit a szeptember 7-i tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából publikáltak.
Bár a legsúlyosabb légszennyezés világszerte az alacsony és közepes jövedelmű országokat sújtja, ahol a szennyezéssel összefüggő halálesetek mintegy 89 százaléka történik, de az Európai Unióban és Magyarországon is van még mit javítani a helyzeten, véli a HungaroMet szakértője.
Ahogy legfrissebb levegőminőségi elemzésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) is leszögezi, az elmúlt évtizedekben a légszennyezettség folyamatosan csökkent Európa-szerte, de az EU levegőminőségi előírásai még mindig nem teljesülnek teljes mértékben. A légszennyezés továbbra is a régió legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatát jelenti – betegségeket okoz, rontja az életminőséget, és megelőzhető halálesetekhez vezet.
Fotó: Wikipédia
Az egészségügyi szempontból legkárosabb kis méretű részecskék (PM2,5) esetében 2011 óta minden ország csökkentette az ezen részecskéknek való kitettséget, az EU városi lakosságának túlnyomó többsége (94 százaléka) továbbra is a WHO irányértékeit meghaladó PM2,5-koncentrációjú helyen él. Az EEA 761 európai nagyvárost vizsgált és állított sorrendbe a levegőminőség szempontjából,
a lista élén a finnországi Oulu városa áll, az első tíz helyen pedig csak finn, svéd, észt és izlandi városok szerepelnek. A lista utolsó tíz helyéből nyolcat olasz városok tesznek ki, a legszennyezettebb európai város pedig a horvátországi Slavonski Brod lett.
A helyzet Magyarországon is javult az utóbbi időszakban, de messze van még a WHO által ajánlott értékektől. Az EEA listáján a magyarországi nagyvárosok a felsorolás szennyezettebb felében vannak. Sopron az egyedüli kivétel, ami a 278. helyen áll a listán, majd egy nagy ugrással Veszprém következik (425.), a harmadik legkevésbé szennyezett magyar város pedig Győr lett (459.).
A magyarországi lista végén Miskolc (637.), Budapest (640.) és Debrecen (664. helyen) áll.
A helyzet javításához kiemelten fontos a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeink teljesítése, és uniós összehasonlításban itt sem állunk túl jól. A friss EEA-jelentés szerint hazánk azon 6 tagállam között szerepel, melyeknél még nem teljesül a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekről szóló ún. NEC irányelvben megadott, 2020-tól érvényes kibocsátáscsökkentési kötelezettség – esetünkben az ammónia tekintetében van szükség további 1,14 százalék csökkenést hozó intézkedések bevezetésére.
A 2030-tól életbe lépő kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítéséhez pedig további jelentős erőfeszítések lesznek szükségesek, és nemcsak az ammónia, de az illékony szerves vegyületek, a nitrogén-oxidok és főleg a kis méretű részecskék (PM2,5) emissziójának csökkentése érdekében is.
A tiszta levegő hetedik nemzetközi napján arra kérnek világszerte mindenkit – a kormányoktól és vállalatoktól, a privát szektoron, a civil szervezeteken és oktatási intézményeken át az egyénekig –, hogy ki-ki tudásához, képességeihez, lehetőségeihez képest tegyen lépéseket a levegőminőség javításáért. A Másfélfok cikkében ehhez minden szereplő kap javaslatokat.
