„A bevándorlást ellenző és a hagyományos családot támogató Orbán Viktor jobboldali populista kormánya alatt Magyarország családtámogatásai a világ legbőkezűbbjei közé tartoznak, de a program mégis megbukott” – vonja le a következtetést a Financial Times cikkében, amelyet az Index szemlézett. Annak ellenére, hogy a családtámogatásokra fordított összes kiadás meghaladja a GDP 5 százalékát, ami több mint kétszerese annak, amit Magyarország a honvédelemre költ.
A szerző szerint bármennyire is nagylelkűnek tűnnek ezek a programok, egyre világosabb, hogy a magyarországi születésszámra gyakorolt hatásuknak vannak határai. A 20-as és 30-as éveikben járó nők számának generációs csökkenése hozzájárult a születések számának lassulásához.
Az ország termékenységi rátája a 2011-es rekordalacsony, 1,23 gyermek/nő értékről 2020-ra 1,59-re emelkedett, de az utóbbi években 1,5 körüli szintre süllyedt. Az idei év első felében a termékenységi ráta 1,36 gyermek/nő volt, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb értéke – közölte az Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júniusban a születések rekordalacsony szintre, alig 6000 gyermekre csökkentek a 10 milliós országban, ami az élveszületések mintegy fele az egy generációval ezelőtti magyarországi szintnek – derül ki a KSH adataiból.
A kutatók szerint az egyik oka annak, hogy az intézkedések nem eredményeztek jelentősebb emelkedést, az volt, hogy nem az anyagilag nehéz helyzetben lévő embereket célozták meg.
A Financial Times cikkében megjegyzi, hogy Budapest továbbra is arra ösztönzi a nőket, hogy több gyermeket vállaljanak, hamarabb és hagyományos heteroszexuális családon belül. De sok más országhoz hasonlóan itt is azt tapasztalja, hogy sokkal könnyebb rávenni a nők egy-egy kohorszát, hogy korábban szüljenek, mint tartósan visszaesést generálni a születések számában.
A programot kísérő ideológiával szemben is jelentős ellenállás mutatkozott, amely a „hagyományos” családot támogatja, és a gyermekvállalást a nők legfőbb céljaként állítja be - mutat rá a brit gazdasági lap.