Más a fogyókúra – ami sokba kerül, mert nem azonos azzal, hogy koplalunk –, az allergiák miatti diéták, a mentes étkezés, illetve a többi, az egészségünk, jóllétünk érdekében folytatott étkezési mód. Csak bírjuk pénztárcával.
A speciális italok, élelmiszerek mindig drágábbak a hagyományosnál, lásd a bioboltok kínálatát. Hirdetések ezrei zúdulnak ránk a közösségi médiából. A könyvesboltok polcai roskadoznak a fogyókúrás és diétás szakácskönyvektől. Mindez a jólét jele. Ha régi fotókat böngészünk a Fortepanon, alig látni elhízott embereket. Elődeink mást ettek – kevesebb cukrot és csokoládét – és sokat mozogtak akkoriban, az egész napos üldögélés az autóban meg a laptop előtt még nem volt feltalálva. A legmagasabb életszínvonallal büszkélkedő országokban ugyanakkor sokkal kevesebb az elhízott ember.
Új fogalmakkal ismertetett meg bennünket az utóbbi harminc év. Ilyen például az intuitív étkezés, amelynek alapjait két amerikai szakember, Evelyn Tribole és Elyse Resch fektette le. Módszereik és étkezési tanácsaik ma már egyre szélesebb körben terjednek. Mármint azok körében, akik ráérnek ezzel foglalkozni. Mert a diétához nemcsak pénz kell, de idő is.
Más befolyásoló tényezők is léteznek. A legtöbb munkahelyen – akár hivatalban, akár üzemben –kialakult, hogy melyik közeli olcsó étterembe jár a csapat ebédelni, amiből nem ajánlatos kimaradni, mert az ember kirekeszti magát a közösségből és a munkahelyi pletykákból. Mint ahogy nem lehet kihagyni a céges csapatépítőket és kongresszusokat sem.
Az egyik női magazin szerint az intuitív étkezés – új fogalom! – főbb alapelvei a következők: a diétamentalitás elutasítása, mert diétázás közben nem sajátítjuk el az egészségvédő szokásokat.
Azaz ne akkor együnk, amikor unatkozunk. Tévénézés közben felejtsük el a csipegetést. Béküljünk meg az ételekkel. Mondjunk nemet az ételrendőrségnek! Ez azt jelenti, hogy néha meg lehet kóstolni olyan süteményt is, ami elvileg tilos lenne – mármint a saját szabályaink szerint.
Fotó: DepositPhotos.com
Fedezzük fel a megelégedést: örüljünk nyugodtan annak, ha finomat eszünk és ne legyen bűntudatunk. Ismerjük fel a teltségérzetet, nem fontos tehát megenni mindent, amit elénk raknak. Itt viszont már beleütközünk egy másik mostanában divatos szemléletbe, miszerint nem szabad maradékot hagyni a tányéron, mert az pazarlás és káros a környezetre. A teltségérzet felismerést azoknak kellene például megtanulni, akik hatszor annyit szednek a tányérjukra egy svédasztalos szállodában, mint amennyit otthon szoktak. Elvégre ki van fizetve!
Elgondolkodtató a következő intelem, miszerint legyünk kedvesek önmagunkkal, azaz hagyjunk fel az önostorozással. Tiszteljük a testünket! Mozogjunk örömmel és „táplálkozzunk gyengéden”. Ehhez fontos, hogy ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz, márpedig ez az emberek körében ösztönszerű gondolkodás – hangzik a jó tanács. Csakhogy például egy munkahelyi felvételnél a külső is rengeteget számít. Fél perc alatt dőlhet el sokszor, hogy alkalmaznak-e, még mielőtt a tudás, az alkalmasság szóba jöhet.
Ráadásul e tanácsok betartásához nagyfokú önbizalom szükségeltetik – meg kiegyensúlyozott élet. Ez sem adott mindenkinek.
Nem új, de ma is létezik a turmix diéta
A fogyókúra is egyfajta diéta, amihez pénz, idő, türelem és kitartás kell. Pedig elég volna csupán egy fejmozdulat – köszönöm, nem kérem. Ez azonban a fogyasztói társadalomban szinte lehetetlen elvárás.
Van, aki arra esküszik, hogy csak a nap 8 órájában eszik, és 16 órát nem. Más a különféle gyógyteákban, folyadékokban hisz. A 14 napos „csak turmix” diéta igen kedvelt, látványos módszer, hiszen állítólag két hét alatt remekül beindítja a fogyást. Ebben a 14 napban csak turmixot fogyasztanak a diétázók, így a rágás hiánya gondot okozhat, de az eredmény a visszajelzések alapján megéri – állítja az egyik szaklap. Igaz, nagyon nehéz lehet betartani, főleg, ha közben az egész családra kell főzni.
A 21 napos diéta már a hosszabb távban gondolkozóknak szól, ám még mindig nem igényel komoly előkészületet. Az első, csak turmixos nap után itt végig lehet szilárd ételt ebédelni, 600 kalória értékben. A klasszikus 30 napos diéta igen népszerű, a 90 napos pedig már igazi életmódváltó program. Ez alatt jelentős súlyfeleslegtől meg lehet már szabadulni.
Ha mindez nem segít, akkor következnek a drága gyógyszerek, súlyosabb esetben műtétek. Amennyiben meg tudjuk állni, hogy lemondjunk a csokoládéról, a süteményről, a kenyérről, a fagylaltról, az alkoholról, akkor mindenféle egyéb módszer és kínzás nélkül is elindul a fogyás. Bár akad, aki így is nehezen fogy le, mert az alkat és a genetika is számít. Befolyásolhatja a súlyvesztés mértékét a kor és a stressz is – családi tragédiák idején nincs kedvünk, türelmünk a kalóriaszámoláshoz – és egyes források szerint a kevés alvás sem tesz jót.
Ha a szervezet kevesebb energiát kap, mint amennyit felhasznál, akkor a hiányzó energiát a raktáraiból pótolja. Ennek elsődleges forrása a zsírszövet, amely evolúciós szempontból is energiatartalék szerepet tölt be – magyarázza el a fogalom lényegét Dr. Németh Csaba, élelmiszermérnök, egyetemi tanár.
Amennyiben ismerjük az elfogyasztott ételek kalóriáit és makrotápanyag-összetételét, viszonylag pontos képet kaphatunk a napi energiabevitelről, bár az emésztés hatékonysága egyénenként eltérhet.
Szervezetünk energiafelhasználásának meghatározása összetett kérdés. A napi energiaégetés legnagyobb részét az úgynevezett alapanyagcsere (BMR) teszi ki, vagyis az az energiamennyiség, amelyet a szervezet nyugalmi állapotban, pusztán az életfunkciók fenntartására használ fel. Az, hogy valakim egy helyben ülve, mennyi kalóriát éget el egy nap alatt, nagymértékben függ a testsúlytól. Egy nagyobb test több energiát igényel, hiszen több szövetet kell ellátni oxigénnel és tápanyagokkal. Különösen fontos a zsírmentes testtömeg szerepe: az izomszövet anyagcseréje aktívabb, mint a zsírszöveté.
Az anyagcsere sebességét befolyásolja a testhőmérséklet is. A pajzsmirigyhormonok szintén kulcsszerepet játszanak az anyagcsere szabályozásában. A környezeti hőmérséklet is fontos tényező – folytatta Dr. Németh Csaba –, a mozgás hatása még inkább egyéni eltéréseket mutat.
A laktóz- és gluténérzékenyek diétája egészségügyi eredetű. A vegáké és vegánoké – többségük nő – szintén más elveken nyugszik. A „húst és halat nem eszünk” nézetnek további szintje, hogy semmilyen állati eredetű alapanyagot nem szabad felhasználni.
A speciális étrendet követők között nem kevés azok száma, akik bizonyos lelki okok miatt kérnek mást egy étteremben. Például mert azt hiszik, jobban figyelnek rájuk, kitűnnek valamiben vagy mert hisznek benne, hogy így tovább fognak élni, és a családnak nagy szüksége van az ő támogatásukra.
Mikrobiom és mediterrán
Viszonylag keveset hallottunk eddig a mikrobiom étkezési módról, melynek főszereplői a zöldségek, gyümölcsök, fermentált ételek, egészséges zsírok, miközben kerülni kell a finomított cukrokat, feldolgozott élelmiszereket és bizonyos keményítőtartalmú vagy gluténos hozzávalókat. A cél, hogy csökkenjen a puffadás, javuljon az emésztés és az általános közérzet. Fontos a probiotikumok (fermentált ételek) és prebiotikumok (rostok) bevitele, a jótékony bélbaktériumok támogatása érdekében. Épp a napokban jelent meg itthon egy könyv, amely ezt az étkezési módot mutatja be.
Világszerte sokan esküsznek a mediterrán étrendre, amelynek előnyei állítólag nemcsak a szívre korlátozódnak. Nem mintha a mediterrán étrendet követők között ne fordulna elő szívbeteg, garancia semmire nincs. Egyes orvosok szerint is a mediterrán diéta a mentális jóllétet is támogathatja, és csökkenti a depressziós tüneteket. Most már csak be kell szerezni a hozzávalókat.
