3p

A fenntarthatóság nem opció – hanem stratégiai kérdés

Klasszis Talks&Wine – konkrét példák, kézzelfogható megoldások, inspiráló gondolatok.

Legyen üzletileg is nyertese a változásnak!
Február 26., Budapest - csoportos kedvezménnyel!

Részletek és jelentkezés >>

Az iraki katonai szerepvállalást érintő parlamenti határozat és a szerb-magyar energetikai együttműködésről szóló kormányfői rendelet látott napvilágot.

Megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés 1/2026. (II. 24.) OGY határozata a Magyar Honvédség iraki szerepvállalásáról szóló beszámoló elfogadásáról.

Még tavaly novemberben derült ki, szintén a Magyar Közlönyből, hogy a magyar kormány 2026. december 31-ig meghosszabbítja a Magyar Honvédség iraki szerepvállalását.

A kormányhatározat szerint egy legfeljebb 20, váltási időszakban 40 fős katonai kontingens állomásozhat Irakban a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel és felszereléssel.

A magyar missziót a terrorizmus elleni küzdelemmel, a migrációs nyomás csökkentésével, ENSZ-kötelezettséggel is indokolja a határozat. Arra is kitér, hogy Magyarország az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció elkötelezett tagja, és meg akarja akadályozni az Iszlám Állam által elkövetett emberi jogi jogsértéseket, különösen az Irak területén élő keresztény és más vallási kisebbségek sérelmére elkövetett népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket.

Az erről szóló beszámolót most a parlament is jóváhagyta.

Emellett megjelent a miniszterelnök 13/2026. (II. 24.) ME határozata a Magyarország és Szerbia közötti szénhidrogén-együttműködéssel kapcsolatban. Ez arról szól, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vagy az általa kijelölt személy véglegesítheti a megállapodást.

Emellett Orbán Viktor rendeletben hívja fel a külgazdasági és külügyminisztert, valamint az igazságügyi minisztert, hogy a szerb-magyar együttműködésről szóló kormányrendelet tervezetét – a megállapodás végleges szövegének elfogadása után – haladéktalanul terjesszék a kormány elé.

Szijjártó Péter kedden Dubravka Dedovic szerb energiaminiszterrel egyeztetett és abban állapodtak meg, hogy jobban felgyorsítják a két ország közötti kőolajvezeték építésének előkészítő munkálatait. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az új szállítási útvonal nagyban fogja javítani a két ország olajellátásának biztonságát.

A felek még 2025 közepén jelentették be, hogy megkezdődik az új kőolajvezeték építése Magyarország és Szerbia között. A vezeték keleti irányból, Magyarországon keresztül képes lesz Szerbia kőolajellátására. A beruházás akkori tervek szerint 2027-re készül el. Friss hírek szerint csütörtökön újraindulhat a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezetéken keresztül, erről itt olvashatnak:

Szijjártó Péter kedden arra is kitért, hogy amint a Mol véglegesíti a szerb állami olajvállalat (NIS) megvásárlásáról szóló szerződést, három szárazföld által körülvett ország – Szlovákia, Magyarország és Szerbia – olajpiacai összehangoltan fognak működni.

Emellett megjelent a rendelet a Magyar Nemzeti Bank által 25 bázisponttal 6,25 százalékra vágott alapkamat mértékéről is. Az MNB döntésének hátteréről itt írtunk bővebben:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!