<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Januárban a csapadék okozza a legtöbb gondot a biztosítóknak: a múlt heti esőzések nyomán már 3,7 ezren jelentkeztek a biztosítóknál kárigényükkel, a társaságok pedig közel 340 millió forintot fizettek már ki ezekre vagy különítettek el büdzséjükben - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A januári országos esőzések elsősorban a fővárosban, Pécsett, Kecskeméten és Tatabányán, valamint Pest, Fejér, Veszprém, Baranya és Somogy vármegyében okoztak  beázásokat.

Az előrejelzések szerint a következő napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, így a kárkifizetések januári számlája várhatóan tovább nő - tették hozzá.

Az előrejelzések szerint a következő napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, így a kárkifizetések januári számlája várhatóan tovább nő. Fotó: Depositphotos
Az előrejelzések szerint a következő napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, így a kárkifizetések januári számlája várhatóan tovább nő. Fotó: Depositphotos

A közleményben felidézték, hogy tavaly a hagyományos, májustól augusztusig tartó viharszezon viszonylag csendesnek bizonyult, annál pusztítóbb volt az aszály. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azonban az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak ezekre a hónapokra. Tavaly is például a január 30-i orkán következményei voltak a legsúlyosabbak, amikor huszonhétezer lakossági bejelentésre közel hárommilliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A korábbi években februárban és októberben is voltak kirívó viharok.

A Mabisz kiemelte, hogy a természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni - vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Hangsúlyozták: ebben a helyzetben különösen fontos, hogy senki ne váljon alulbiztosítottá, ami akkor következhet be, ha a lakás, ház újjáépítésének, ingóságok újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített úgynevezett biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa.

A Mabisz január közepétől kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában az alulbiztosítottságra, valamint arra, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor a lehető legpontosabban adják meg a biztosító által kért adatokat, különösen a ház, lakás alapterületét és a biztosítási összeget. Ha a lakás, ház bővítésen, jelentős korszerűsítésen esett át, vagy nagy értékű ingóságokat vásároltak, akkor gondoskodni kell a biztosítási szerződés felülvizsgálatáról, a biztosítási összeg emeléséről. A szerződéseket pedig érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni.

(MTI)