A per ötlete már korábban is felmerült. - írja a 24.hu. Még januárban döntött arról az Európai Parlament, hogy felkérik a jogi bizottságukat (JURI), ítéljék meg, hogy szerintük lehet-e pert indítani a bizottság ellen, amiért az hozzáférhetővé tette Magyarország számára a „horizontálisan” blokkolt forrásokat. Ez a "visszatartási típus" valamilyen általános, „horizontális” elv be nem tartásáért alkalmazható. A JURI tagjai végül egyetlen ellenszavazattal azt mondták, hogy a pert meg lehet indítani. A konkrét perindítás viszont akkor még nem történt meg, mert ahhoz a parlament elnöki konferenciájának a jóváhagyására is szükség volt. A pert március 25-ig lehet megindítani, mert ekkor jár le az időablak, amelyet a jogorvoslatra az EU szabályai hagynak.
It's official now. European Parliament will take EU-Commission to Court over Hungary funds.
— Daniel Freund (@daniel_freund) March 14, 2024
This is good news for the rule of law in Europe. https://t.co/GMAaIFO6mQ
Felszabadították a horizontálisan blokkolt tételeket - talán kompenzáció volt?
A bizottság decemberben – napokkal az uniós csúcstalálkozó előtt – döntött arról, hogy felszabadítja Magyarország számára az úgynevezett "horizontális feljogosító feltételekkel" blokkolt pénzek nagy részét. A tízmilliárd eurónyi forrás felszabadítása nagyjából egybeesett azzal az uniós csúccsal, amelyen az EU vezetői Ukrajna uniós csatlakozásának megindításáról és az Ukrajnának szánt pénzek odaadásáról szavaztak. A parlament alapvetően azért perel most, mert az ő feltételezésük, hogy a bizottság politikai alku miatt szabadította fel a Magyarországnak járó pénzeket. A per pontos részleteit nem ismerni egyelőre, de a parlament azt biztosan tudni szeretné, hogy milyen döntések vezettek a pénzek felszabadításához.
Vannak egyébként kételyek azzal kapcsolatban, mennyire áll majd meg a bizottság elleni per. A parlament fő érve a per megindítására, hogy pont az uniós csúcs előtt szabadították fel a pénzeket. Ez viszont nem a bizottságon múlt, ők a biztosok elmondása szerint már hetekkel korábban elérhetővé tették volna a pénzeket. A magyar kormány volt az, amelyik az utolsó pillanatig húzta az igazságügyi reform bizonyos részleteinek elfogadását, így a pénzek felszabadítása egybeesett az uniós csúccsal.
A magyar kormány számára a politikai alku valószínűleg jobban mutatott, mint az, amit a bizottság képviselői mondtak: hogy a pénzek azért váltak elérhetővé, mert a magyar kormány mindent teljesített, amit kértek tőle. A bizottság a pénzekért cserébe az igazságügyi reformot kérte, amelyet a magyar kormány teljesített is. De a pontos dokumentációt azóta sem tették elérhetővé, így a tárgyalások menetére nem lehet rálátni.
A lap emlékeztet: a felszabadított pénz a kohéziós alapok része, eddig azért nem kaphattuk meg, mert a bizottság szerint a magyar igazságügyi rendszer nem volt teljesen független, így nem felelt meg az unió hétéves költségvetésében lefektetett feljogosító feltételeknek, amelyek kimondják: a pénzeket csak akkor lehet kifizetni, ha egy tagország tiszteletben tartja az EU alapértékeit. A tízmilliárd eurónyi forrást egy olyan kitétel, a horizontális feljogosító feltételek blokkolta, amely a Magyarország számára hozzáférhető összes forrást blokkolta. Így a közös agrárpolitikába tartozó mezőgazdasági támogatásokon kívül a pénzek felszabadításáig Magyarország nem férhetett hozzá semmilyen forráshoz a legújabb hétéves költségvetésből.
Voltak más feljogosító feltételek is, amelyeknek nem feleltünk meg, de ezek a pénzek kisebb részét blokkolták. A most indított per például nem érinti a nemrég elérhetővé tett kétmilliárd eurónyi forrást, amelyet a nemek közötti egyenlőség és az oktatással kapcsolatos magyar reformok miatt szabadítottak fel. Mostanra körülbelül félmilliárd euró maradt csak, amelyet bizonyos feljogosító feltételek blokkolnak. Emellett pedig ott van a kohéziós források nagyjából harmada, amelyeket a tagállamok szavazata alapján az úgynevezett feltételességi mechanizmussal fagyasztottak be - írta a portál.
