Albin Kurti, Vjosa Osmani és Glauk Konjufca ünnepi ceremónia keretében látta el kézjegyével a dokumentumot, amelyet Brüsszelnek és a soros uniós elnök Csehországnak is továbbítanak.
A koszovói köztársasági elnök történelminek nevezte a napot, és közölte, Koszovó a béke és az emberi jogok iránti tisztelet, a politikai sokszínűség tisztelőjeként és Európa legfiatalabb országaként megérdemli, hogy az Európai Unió tagja legyen. "Koszovó számára nincs alternatíva" - tette hozzá, majd úgy folytatta, a függetlenség elnyerésének 15. évfordulójához közeledve ezt a lépést mindazokért meg kell tenni, akik az ország önállóságáért küzdöttek.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Az Európai Unió 27 tagországa közül öt - Románia, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Spanyolország - szintén nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ezért az ország európai integrációja a pristinai politikusok elvárásainál lassabban halad. Eddig csak stabilizációs és társulási megállapodást írta alá Brüsszel és Pristina, és a koszovói állampolgárok még mindig csak vízummal tudnak belépni az EU területére.
Koszovó európai integrációjának egyik akadálya a Pristina és Belgrád közötti feszült viszony. A kapcsolat normalizálása mindkét ország integrációjának kulcsa lenne, ám hiába kezdődött 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd Belgrád és Pristina között, az akkor megbeszélteknek eddig csak a töredéke valósult meg.
