Minden eddiginél jobban szárnyal a vakdobozos (blind boxos) játékpiac. Egyre több fiatalt és felnőttet darál be a trend, hogy meglepetésdobozokból előkerülő műanyag figurákra, plüssökre vagy egyéb gyűjthető játékokra tegyenek szert. A jelenség terjedésének ütemét jelzi, hogy a népszerű videós közösségi média oldalakon – jellemzően a TikTokon és a YouTube-on – gyakran többmilliós forgalmat generálnak a vakdobozos tartalmak. Ilyenek például a beszerzős és bontogatós videók, amelyekben a felhasználók elmesélik, hogyan jutottak hozzá szerzeményeikhez, miközben meg is mutatják azokat a követőiknek. Csak a Blind Box hashtaggel több mint 156 millió poszt került fel eddig a TikTok-ra, és akkor még nem említettük a különböző alternatívákat, például a #mistery box vagy a #blind box unboxing hashtaggel ellátott videókat.
Mi az a vakdoboz és honnan ered?
A blind box koncepciója a 19. századig nyúlik vissza: Japánban újévkor a Fukubukuro-hagyomány szellemében az áruházakban úgynevezett szerencsecsomagokat kínáltak, amelyeket a legkülönfélébb ruházati és szépségápolási termékekkel, élelmiszerekkel töltöttek meg, és jelentős, akár 50 százalékos kedvezménnyel árultak. A zsákok tartalma meglepetés volt, nem lehetett előre tudni, mit rejtenek. Európában sem volt ismeretlen a meglepetéscsomag: a középkori vásárokban már lehetett kapni a zsákbamacskát. A szó és jelentése a mai napig él szinte minden európai ország nyelvében.
Az 1960-as években aztán a japán Bandai multinacionális játékgyártó- és forgalmazó cég csavart egyet az ötleten. Piacra dobta és gyorsan le is védette a gashaponnak elnevezett játékautomatákat és az azokból kihalászható – pontosabban kitekerhető – műanyagkapszulás játékait, amelyek nemcsak Japánban és Kínában, hanem Európában és Észak-Amerikában is gyorsan népszerűvé váltak. Kínában a vakdobozos játékok úttörői a gyerekeknek szánt, hősök képét rejtő gyűjthető kártyák voltak, melyeket tésztákhoz csomagoltak.
Miért jó, ha vaktában vásárolunk?
A vakdobozos koncepció vonzereje abban rejlik, hogy a vásárlók nem tudják pontosan, mit kapnak a pénzükért. A gyártók által piacra dobott, gondosan lezárt tematikus dobozok véletlenszerűen kerülnek tulajdonosukhoz, tartalmuk meglepetés. Azt persze a fogyasztók pontosan tudják, hogy milyen karakterhez jutnak hozzá – hiszen ezek állnak az egyes gyűjtői sorozatok és kollekciók középpontjában –, az viszont csak a doboz kibontása után derül ki, hogy milyen színű vagy stílusú termékre sikerült szert tenniük. Azt, hogy egy kollekció hány darabból és pontosan milyen figurákból áll, a gyártók jellemzően feltüntetik a dobozok hátulján az előfordulási gyakoriságukkal együtt. Az ⅙-os jelzés például azt jelenti, hogy egy a hathoz az esélye annak, hogy bontásnál az adott figura kerül ki a dobozból.
Fotó: Depositphotos
Kielégíthetetlenek tűnő vásárlói igények
A vakdobozos játékok piaca 2024-ben több mint 14 milliárd dolláros forgalmat bonyolított – derül ki a Cognitive Market Research legújabb, globális jelentéséből. Eszerint a blind boxos termékeladásokból származó összbevétel 2031-re meghaladhatja a 21 milliárd dollárt – hatszázalékos összetett éves növekedési rátával számolva.
És noha a meglepetésdobozok őshazája Japán, úttörői pedig a távol-keleti országok, a tavalyi globális bevétel több mint 40 százalékát, vagyis hozzávetőlegesen 5,7 milliárd dollárt (mai árfolyamon több mint 2000 milliárd forintot) Észak-Amerika „termelte”, míg Európa 30 százalékkal, Ázsia és a csendes-óceáni térség pedig 23 százalékkal járult hozzá a blind box-játékpiac forgalmához.
Az ázsiai piacon Kína a húzóerő: míg 2021-ben 1,3 milliárd dollár értékben adtak el vakdobozos játékokat az országban, addig 2024-re az eladásokból származó bevétel 1,8 milliárd dollárra emelkedett.
Lehetőségek tárháza: veszélyes terep, függőséget okozhat
A blind boxos játékok körüli hype-ot fokozza, hogy a gyártók időről időre úgynevezett titkos figurákat is elrejtenek a kollekciók alapdarabjai közé, amelyek ritkák, a szenvedélyes gyűjtők foga pedig ezekre, valamint a limitált kiadású, korlátozott darabszámban vagy ideig elérhető relikviákra fáj igazán. A TikTokon és a YouTube-on rengeteg olyan felhasználó van, aki eleve úgy tálalja friss videóit, hogy addig vásárolja a blind boxokat, amíg meg nem szerzi a spéci figurát.
És pontosan erre a megszállottságra épít az iparág. A vadászat izgalmára, a vágykeltésre – arra, hogy az elérhetetlennek hitt dolgok mindig felértékelődnek –, a gyűjtői szenvedély kielégítésére és a függőség felé vezető út alappillérére, a hamis megérzésre, miszerint a következő meglepetés dobozban már biztos a vágyott figura lesz.
A közösségi média hatása és felelőssége e téren vitathatatlan. A milliók által követett tartalomgyártók videói növelik az érdeklődést és a keresletet egyes termékek iránt. Ráadásul minél ritkább és elérhetetlenebb figurákról van szó, annál nagyobb presztízse lesz a követők és rajongók körében. Ördögi kör. Annál is inkább, mert ugyan a vakdobozos játékokat alapvetően a fiatal generáció tagjai számára tervezték, a húszas-harmincas (sőt, negyvenes) éveikben járó felnőttek körében is népszerűek.
Fotó: Depositphotos
Drágaságok: egy igazán költséges hobbi
Az egyik legismertebb, gyűjtögethető dizájnerfiguráival nagy hasznot termelő blind box-játékgyártó a 15 éve piacon lévő kínai Pop Mart. Alapítója, a még mindig csak harmincas évei végén járó Wang Ninget nem véletlenül nevezik a rejtélyek királyának: a mára 530 üzletet működtető vállalat profilját egyértelműen a vakdobozos termékek alkotják. Webshopja a világ több mint negyven országából elérhető, köztük Magyarországról is. Saját fejlesztésű termékeit kizárólag ezen az oldalon keresztül, a saját boltjaiban és egyes kiskereskedelmi üzletekben vagy kihelyezett robotautomatákban értékesíti. A felfokozott vásárlói érdeklődést jelzi, hogy a vállalat részvényei 2024-ben közel 370 százalékkal emelkedtek, a tavalyi összbevétel 1,8 milliárd dollár (közel 640 milliárd forint) volt.
A Pop Mart slágertermékei közé tartozik a TikTokon és YouTube-on néhány év alatt szép karriert befutó, moncsicsira hajazó vicsorgó plüss szörny, Labubu. Amint arról korábban írtunk, a Labubu-biznisz olyannyira dübörög, hogy a piacra dobott blind boxos kollekciók darabjait minden platformról és beszerzési helyről pillanatok alatt elkapkodják. Annak ellenére, hogy a kis plüssfigurák nem olcsók: a legutóbbi, macaronos, cukorkaszínű széria darabjai például 28 dollárba kerülnek, ami nagyjából tízezer forintnak felel meg.
A blind boxok királyai és királynői
Felsorolhatatlanul sok karakter kapható vakdobozos kiszerelésben. Van azonban néhány ikonikus dizájnerfigura, ami körül akkora a felhajtás, hogy mindenképpen érdemes megemlíteni. Ilyen például a Pop Mart egyik slágerterméke, Molly. A rövid, szőke hajáról, hatalmas, kék szemeiről és duzzogó arckifejezéséről ismertté vált lányt Kenny Wong hongkongi művész alkotta meg 2006-ban. Tíz évvel később került be a Pop Mart kínálatába a művésszel kötött együttműködésnek köszönhetően. Az apró, gyűjthető minifigurákból az évek során számtalan stílusú és témájú kollekció készült az űrhajós változattól kezdve egészen a steampunkos verzióig.
Fotó: Depositphotos
A Skull Panda kissé bizarr kinézetű fiú és lány figurái egyedi színvilágukkal, különlegesre festett arcukkal és kísérőtörténetükkel szintén gyorsan beverekedték magukat a blind boxos kedvencek közé. Amikor 2020-ban a Skull Panda összeállt a Pop Marttal, az Ancient Castle elnevezésű vakdobozos szériából egyetlen másodperc alatt 60 ezer darab fogyott el. Ha már bizarr kedvencről van szó, nem hiányozhat a sorból a szeme alatti hatalmas, műanyag könnytócsáról felismerhető Crybaby. Különlegessége a gyártó szerint abban rejlik, hogy Crybaby se nem fiú, se nem lány: egy mélyről fakadó érzelmet szimbolizál.
A távol-keleti blind box-kultúra megkerülhetetlen alakja Sonny Angel. A japán Dreams Inc. játékgyártó vállalat vezérigazgatója, Toru Soeya által megálmodott műanyag minifigurák 2004 óta kaphatók. Eredetileg azért készültek, hogy a gazdasági válság idején vigaszt jelentsenek a Japánban dolgozó, helyzetüket kilátástalannak tartó fiatal nőknek. A vakdobozban árult 7 centiméteres kerubok ma már 33 országban elérhetők. Népszerűségüket jelzi, hogy 2023 áprilisáig a TikTok videomegosztón a #sonnyangel hashtaggel ellátott tartalmak több mint 95 millió megtekintést generáltak.
Kínán innen és túl
A Pop Marton kívül számos játékipari óriás szakosodott blind boxok tömeggyártására. A kreatív építés örömét hirdető LEGO időről időre piacra dob gyűjthető, vakdobozos figurákat, csakúgy, mint az Egyesült Államokban 2002-ben ázsiai mintára alapított, vinylfigurákkal előrukkoló Kidrobot. A vállalat legnépszerűbb termékei közé tartozik Munny és Dunny. Előbbi klasszikus fehér, tollal tetszés szerint díszíthető vinyl-változata már csak azért is különleges, mert alakját a gyártó az ördög és a majom közé lőtte be. A nyúlszerű füllel ellátott, díszes Dunny ennél egy kicsit szofisztikáltabb külsőt kapott.
A 2013-ban alapított, plüssöket, apró játékokat, papír-írószert és egyéb használati cikkeket gyártó és áruló kínai Miniso kínálatában szintén megtalálhatók a vakdobozos termékek. A legutóbbi, műanyagból készült stitches kollekció piacra dobását a Lilo és Stitch – A csillagkutya című családi film mozis bemutatójára időzítették.
A vakdobozos játékbiznisz árnyoldala
Siker ide, profit oda, a gyártók arról már nem igazán beszélnek, hogy a vakdobozos játékvadászatnak megvannak a hátulütői. Az egyik legnagyobb veszélye az, hogy megfelelő önkontroll nélkül komoly függőséghez vezethet. A felhasználók egy része képes többszáz vagy többezer darabos készletet felhalmozni, csak azért, hogy egy-egy kollekciót hiánytalanul megszerezzen.
A felesleges pénzkidobás és a pazarlás mellett a bontogatás során keletkező tetemes mennyiségű papír- és műanyaghulladék ökológia lábnyomáról is érdemes megemlékezni. A blind boxos játékfigurák jellemzően gondosan zárt műanyag tasakokban érkeznek, amelyeket nem lehet újrafelhasználni. Ez a tény már eleve számos, fenntarthatósággal kapcsolatos kérdést vet fel a feleslegessé vált plasztikhulladék hasznosításának módjaitól kezdve a mikroműanyagok természetbe kerüléséig.
