Nem zajlik eseménytelenül a 60. Velencei Biennálé megnyitója. A 88 nemzet művészeinek alkotásait bemutató képzőművészeti seregszemlén a hivatalos, április 20-ai megnyitó előtt pár nappal forrtak az indulatok, ugyanis egy tábla jelent meg az izraeli pavilon ablakában. Ez önmagában még nem is lenne különösebben meglepő, ám a kiírásból az derült ki, hogy az Izraelt képviselő művész és a kurátorok úgy döntöttek: csak akkor nyitják meg az izraeli kiállítást, ha a Gázai övezetben tűzszünet lesz, és megállapodás születik a túszok szabadon bocsátásáról - írta az NBC News az AP hírügynökség értesüléseire hivatkozva.
Fotó: Depositphotos
Az akció nem derült égből villámcsapásként érte a biennálé szervezőit, ugyanis már februárban megkapták az Art Not Genocide Alliance nevű aktivista csoport nyílt levelét, amelyet több ezer művész, kurátor és kritikus által írt alá a Gázai övezetben zajló háború ellen tiltakozva. Arra szólították fel a kulturális eseménysorozat szervezőit, hogy zárják ki Izraelt a részt vevő országok közül. Ők azonban ezt csak annyiban vették figyelembe, hogy fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be: a sajtó és a szakma képviselői számára már a megnyitó előtt pár nappal szabad volt a bejárás.
A biennálén részt vevő országok kurátorai és művészei közül sokan méltatták az izraeli alkotók gesztusát. Egyikük, Adriano Pedrosa brazil kurátor, a Sao Pauló-i Művészeti Múzeum művészeti igazgatója az AP Hírügynökségnek azt nyilatkozta: “ez nagyon bátor döntés, mert nagyon nehéz egy művet ilyen különleges kontextusban bemutatni”.
Az idei Velencei Biennálén - amire hivatalosan április 20-tól november 24-ig várják a látogatókat - egy fiatal művész, Ruth Patir képviseli Izraelt, Anyaföld című kiállításával.
Ahol a művészet és a fegyveres konfliktusok összeérnek
A Velencei Biennálé a helyszínek, az eseménysorozat jellege és volumene mellett abból a szempontból is különleges, hogy minden nemzet maga dönti el, mit mutat be a saját pavilonjában. Itt nem számít meglepőnek az sem, ha az aktuális politikai események, esetleg háborús konfliktusok "beszivárognak" és szorosan összefonódnak a művészeti törekvésekkel: évről-évre visszatérő téma például Izrael és más közel-keleti országok feszült viszonya. 1982-ben, miután Izrael megszállta Libanont, az izraeli pavilon előtt bomba robbant, megrongálva jó néhány műalkotást. A biennálé szervezői az apartheid idején megtiltották Dél-Afrika részvételét, 2022-ben pedig az orosz művészek döntöttek úgy, hogy távol maradnak, így tiltakozva az Ukrajna elleni orosz invázió ellen. (Orosz művészek egyébként idén sem vesznek részt a képzőművészeti eseménysorozaton.)
A művész felelőssége és hatalma
A gázai háború 2023. október 7-én tört ki, miután a Hamász határokon átívelő, összehangolt támadást hajtott végre Izrael déli részén, melynek során legalább 1200 ember meghalt, több mint 3 ezren pedig megsérültek. A terrorszervezet 240 embert ejtett túszul, közülük sokakat még mindig fogva tartanak.
Ruth Patir a The New York Times-nak elmondta: utálja, amit tesz; hogy nem nyitja meg a kiállítást, amin rengeteget dolgozott és ami hatalmas lehetőség egy fiatal művész számára. De nincs más választása, mert szerinte ez egy olyan ügy, ami "sokkal nagyobb" nála. Nem Patir az egyetlen művész, aki a maga módján tiltakozik a háború ellen; az izraeli helyzet az Oscar- és a Grammy-díjátadón is meghatározó téma volt.
Patir és a két izraeli kurátor, Tamar Margalit és Mira Lapidot döntése már csak azért is bátor, mert ahogy Margalit fogalmazott - finoman utalva rá, hogy maguk alatt vágják a fát -, a tűzszüneti felhívás és a túszok kiszabadítására való felszólítás nem feltétlenül szerencsés egy olyan művésztől, aki éppen nívós nemzetközi versenyen képviseli országát. Különös tekintettel arra, hogy a pavilon felállításával járó költségek mintegy felét az izraeli állam állta, ők pedig nem jelezték előre tiltakozási szándékukat - tette hozzá Margalit.
Azért aki kíváncsi az izraeli kiállításra, az ablakon keresztül bepillantást nyerhet. Innen ugyanis látszik Patir egyik videója, ami híven tükrözi a művész kialakult helyzet miatt érzett csalódottságát és szomorúságát. A két és fél perces alkotáshoz Patir számítógéppel animálta ősi, női termékenységi szobrok képeit. Ezek - melyek közül soknak megrepedt vagy hiányzik a végtagja - a videóban életre kelnek és dühösen mozognak. A művész bevallotta: saját tapasztalatait vette alapul, négy évvel ezelőtt ugyanis olyan génmutációt azonosítottak nála, ami növeli a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázatát, csökkentve az esélyt arra, hogy saját gyermeke szülessen.
Helyünk a biennálén
A magyar pavilonban idén Nemes Márton festőművész erre az alkalomra megálmodott, Techno Zen elnevezésű nagyszabású installációja látható, melynek megvalósítását a Ludwig Múzeum segítette. Amint arról a kultura.hu is beszámolt, a multimédiás alkotás az absztrakt festészet hagyományait ötvözi a kortárs, techno szubkultúra elemeit felvonultató élményvilággal: vizuális, akusztikus és interaktív tartalmakat kínálva.
