A pénzügyminiszter - elemezve a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) most megjelent 11. üzleti jelentését - elmondta: az iparűzési adó 500 milliárd forint, ekkora összeggel nem lehet csökkenteni a kormányzati kiadásokat. Hozzátette: ha a költségvetés kiadásai 2010 után nem nőnek, akkor a GDP növekedése, vagy a GDP-nek a 2008. évi értékre való visszaállása már fedezetet teremt az iparűzési adó kiváltására.
A kormány ebben az évben, elsősorban a gazdasági visszaesés miatt, közel 1.000 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajt végre, amit a szakértők három év alatt láttak megvalósíthatónak - jelezte Oszkó Péter.
A pénzügyminiszter szerint Magyarországnak minél előbb csatlakoznia kell az eurózónához, de a szakértői kormány nem kíván céldátumot kitűzni, ugyanakkor valamennyi intézkedésével a maastrichti feltételek teljesítését akarja előre mozdítani.
Oszkó Péter vitatta a HEBC jelentésének egyik megállapítását, miszerint Magyarország jelenlegi válságát nem a világgazdasági válság, hanem az ország strukturális problémája okozza.
"A valódi ok az, hogy Magyarország államadósságának finanszírozása azért vált kockázatosabbá, mert Magyarország eladósodottsága magasabb, mint a régió országaié, miközben a pénzügyi válság nyomán a kockázatvállalási hajlandóság erősen csökkent" - foglalta össze véleményét a pénzügyminiszter a strukturális problémáról.
Hozzátette azt is, hogy a magyar 6-7 százalékos gazdasági visszaesésnél alig kisebb a 6 százalékos szlovák recesszió, noha Szlovákia sokkal könnyebben képes kezelni adósságának menedzselését. Nem beszélve arról, hogy a német gazdasági visszaesés is megközelítheti a 6 százalékot az idén - jelezte a pénzügyminiszter.
Ugyanakkor Oszkó Péter egyetértett a jelentésben foglalt megállapítással, miszerint a politikai erők között széles körben elfogadott ország stratégiára lenne szükség.
Bár a jelenlegi szakértői kormány sem tudott politikai konszenzust teremteni intézkedései mögött, mégis olyan döntéseket hozott, amelyekben a szakértők - és az általuk készített tanulmányok - már régóta egyetértésre jutottak - magyarázta a pénzügyminiszter.
Oszkó Péter a közelmúlt jelentős lépései között ismét felsorolta a versenyképesség érdekében hozott döntéseket, így a munkára rakodó terhek csökkentését, amelynek nyomán a térségben Magyarország már jövőre a versenyképességi lista élére ugrik.
Oszkó Péter a rendezvényt követően újságírói kérdésre elmondta: "Vagyonkezelési tapasztalatai miatt Kamarás Miklós alkalmas arra, hogy a következő egy évre átvegye a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetését".
"Munkatársaimat nem politikai meggyőződés alapján választom ki, hanem annak alapján, hogy az adott feladatot jól tudják-e elvégezni"- fogalmazott a pénzügyminiszter.
MTI/Menedzsment Fórum
