Nagyjából 2008 eleje óta csökken a vagyon a magyarországi befektetési alapokban, az elmúlt szűk két évben több mint 500 milliárd forint tűnt el az alapokból. Most azonban minden jel abba az irányba mutat, hogy januártól átrendeződhetnek a lakossági befektetések, ezt segítheti elő például a jövőre bevezetésre kerülő tartós befektetési számla (tbsz) is.
Egyelőre vállalják a bukót a bankok
Az elmúlt hónapokban nagyjából egyenletes lépésekben csökkent a jegybanki alapkamat, azonban a bankbetétek kamatai ezzel egyelőre nem tartanak lépést. "Verseny van a bankok között, nem merik olyan ütemben csökkenteni a kamatokat, ahogy az MNB vág, mert félnek attól, hogy elpártolnak az ügyfelek. A bankok árgus szemmel figyelik egymást, ki mer majd először lépni, most azonban még bevállalják az esetleges veszteséget amiatt, hogy a jegybanki alapkamat feletti kamatot ígérnek" - mondta el az mfor.hu-nak Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.
A szakember szerint előbb-utóbb azonban minden bank kénytelen lesz alkalmazkodni az alapkamathoz, és ha hirtelen 6 százalék környékére esnek majd a betétek kamatai, akkor az sok ügyfelet elgondolkoztathat, mert a 20 százalékos kamatadó levonása és az infláció hatásának figyelembevétele után szinte alig marad reálérték-növekedés.
"Az, hogy melyik bank lép majd először, függhet a tőkehelyzetétől, illetve hiteleinek és betéteinek arányától, valamint tulajdonosainak profitelvárásától" - vélekedik a szakértő.
Jön a nyesz és a tbsz
A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem szünteti meg a nyugdíj-előtakarékossági számlákat (nyesz), emellett pedig januártól létrejön a tartós befektetési számla (tbsz) intézménye is. A tbsz lényege, hogy adókedvezményt kapnak azok, akik hosszútávra lekötik a pénzüket: 3 év után 20 helyett csak 10 százalék lesz a kamatadó, öt éves befektetés után pedig már egyáltalán nem kell majd adót fizetni. Emellett a számlát már viszonylag alacsony összeggel, akár 25 ezer forinttal is el lehet majd indítani.
"Ma még nem nagyon ismerik az emberek a tbsz-t, majd akkor lehet népszerű, ha megjelennek az első konkrét termékek, és a bankok elkezdik hirdetni azokat. A pénzintézetek már minden bizonnyal dolgoznak azon, hogy hamarosan elérhetővé váljon az új konstrukció" - vélekedik Vízkeleti Sándor.
A szakember szerint a tbsz jóval keresettebb lehet, mint a nyesz volt korábban, várakozásai szerint néhány éven belül az ügyfelek száma a 100 ezret is meghaladhatja , akik akár 100-200 milliárd forintnyi megtakarítást is elhelyezhetnek ezeken a számlákon.
"A kormány megtapasztalhatta a válság kezdetén, hogy milyen az, amikor elfordulnak a külföldi befektetők a magyar eszközöktől, ezért ösztönözni kívánja a hazai befektetéseket, emiatt válhatott aktuálissá a már régóta tervezett tbsz bevezetése" - véli a Pioneer Alapkezelő vezetője.
A nyesz esetében is megváltozhat az emberek véleménye, hiszen míg a 2008-as évet megelőzően azt látták, hogy reálértéken emelkednek a nyugdíjak, a befektetések hozama pedig változó, addig most a 13. havi ellátás megszüntetésével megtapasztalhatták, hogy nem számíthatnak biztosan az állami nyugdíj szintentartására sem. Az elmúlt két évben egyébként mintegy 60 ezer nyesz-számlát nyitottak. Vízkeleti Sándor szerint ez is hozzájárult a pénzügyi kultúra javításához, mivel a számlák esetében az ügyfeleknek kell dönteni arról, mibe fektetik pénzüket.
Az új konstrukcióval kapcsolatban egyetlen komoly ellenérvet hoznak fel a szakemberek: azzal, hogy a nyesz-számlákról bármikor át lehet majd vinni a pénzt a tbsz-számlákra, fennáll annak a veszélye, hogy az eredetileg a nyugdíjra félretett pénzt előbb felélik az emberek.
A befektetési alapok jöhetnek ki jól az átrendeződésből
"Jövőre második reneszánszukat élhetik Magyarországon a befektetési alapok" - vélekedik Vízkeleti Sándor. Ezt két dologgal támasztja alá: egyrészt sokan kiszállhatnak a bankbetétekből a csökkenő kamatok miatt, másrészt az utóbbi hónapokban sokan nyereséget realizáltak a tőzsdei kereskedésen, pénzükkel pedig most nem egyedi részvények árfolyamára akarnak spekulálni.
"Várhatóan értékpapírok felé fordulnak ezek a befektetők, azonban szerintem kevesen vállalják azt, hogy napi szinten figyelik majd a tőzsdét, ezért járhatnak jól a befektetési alapokkal, amelyekben mindenki megtalálhatja a neki tetsző befektetést" - vélekedik a Pioneer Alapkezelő vezetője.
Az elmúlt hónapokban már kismértékben nőtt az alapok vagyona, Vízkeleti Sándor szerint ez 2010-ben folytatódhat, akár több százmilliárd forint is áramolhat ezekbe az eszközökbe.
Ugyanakkor azt a szakember is elismerte, hogy a befektetési alap egy kicsit "fekete doboz" az ügyfelek számára, ugyanis nem lehet egyértelműen meghatározni, miért hoz annyi hozamot, amennyit, hiszen az alapkezelők jellemzően csak félévente utólag számolnak be arról, hogy egész pontosan milyen eszközökbe mennyit fektettek.
Vízkeleti Sándor szerint elsősorban a kötvény típusú alapok és a pénzpiaci alapok jelenthetik a jó alternatívát azok számára, akik kiveszik a pénzüket a bankbetétekből. Mellettük a hozam- és tőkegarantált alapok lehetnek az átrendeződés nyertesei. "Azok, akik kicsit beleszagoltak a tőzsdézésbe, elképzelhető, hogy a részvényalapokat fognak vásárolni, de ők lehetnek kevesebben" - véli a szakértő.
Ezek mellett 2010-ben a felfutásnak köszönhetően bejöhetnek új, érdekes konstrukciók, nőhet például a devizában denominált befektetések jelentősége, illetve lehetnek bizonyos speciális alapok, melyek nyersanyagokra, vagy egyes iparágakra koncentrálnak. Az ingatlanalapok esetében azonban továbbra sem látszik a felfutás, Vízkeleti Sándor szerint amíg az emberek nem látnak pezsgést a környezetükben a lakás és az ingatlanpiacon, addig inkább távol maradnak majd ezektől a befektetésektől.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
