Mint arról nemrég beszámoltunk az Eurostat adataira hivatkozva, az Orbán-kormány 2017-ben minden más uniós tagállamnál több pénzt költött el sportra és vallásra. A kormány álláspontja szerint utóbbi a keresztény kultúra védelmében szükséges - legalábbis ezt közölték az RTL Híradó megkeresésére - a sportot pedig "egy egészségesebb Magyarországért nemzeti ügynek tekinti". A GDP 3,5 százalékát kitevő 1342 milliárd forintnyi éves kiadás tehát a sportra és az egyházakra fordított költséget teszi ki. Az uniós statisztikai hivatal ezt a költségvetési kiadási csoportot tovább bontja egyebek mellett szabadidővel és sporttal kapcsolatos kiadásokra is. Így az 1342 milliárd forintnak a sportra eső része könnyedén meghatározható.
A kormány költségvetési szinten kiemelkedő sportszeretete így is megmutatkozik. 2017-ben a GDP 1,2 százalékát költötték el erre a célra, 0,1 százalékponttal többet az előző évinél. Ennél nagyobb kiadás csupán egyetlen tagállamnál, Izlandnál figyelhető meg: ők a GDP 1,5 százalékát fordítottak szabadidőre és sporttámogatásra. A magyar adat azonban nem tartalmazza az adókedvezményként TAO-támogatás címszó alatt büdzséből kiengedett közpénzeket. Ha ezek évi 50-100 milliárd forint közötti összegét is figyelembe vennénk, toronymagasan az unió élén állna Magyarország a sportfinanszírozás tekintetében. A képzeletbeli dobogóra visszatérve egy hatalmas szakadás jellemzi a rangsort, hiszen a dobogó utolsó fokára mindössze 0,5 százalékkal kerülne fel több tagállam is, többek között Észtország, Franciaország, Svédország vagy Hollandia.
Ennél azonban sokkal érdekesebb az adat más szemszögből történő összehasonlítása. Nevezetesen a kormány sportköltéseivel kapcsolatban gyakran felemlegetett kritika, hogy azt a pénzt sokkal értelmesebben és hasznosabban lehetne elkölteni egyéb területeken az egészségügyön vagy az oktatáson belül. Ezért a kiadások részletes vizsgálata során megpróbáltunk olyan részterületeket találni, ahol kevesebbet vagy hasonló nagyságrendű kiadást épít a költségvetésbe a kormány.
Röviden összefoglalva megállapítható, hogy mára a kormánynak sokkal fontosabb a sport, mint például a gyógyászati termékek, készülékek, felszerelések finanszírozása - ennél a pontnál úgy tűnik, nem alaptalan a lélegeztető-gépek említése, mint egyfajta átváltási egység -, ugyanakkor a felsőoktatás sem annyira fontos a kormánynak, mint az a cél, hogy sportoló nemzetté váljon Magyarország.
Mit takar a gyógyászati termékek, készülékek és felszerelések csoport?
Ez a csoport általában gyógyszerésztől vagy gyógyászati felszerelések forgalmazójától vénykötelesen vagy vény nélkül kapható, egyéneknek vagy háztartásoknak juttatott gyógyszereket, protéziseket, gyógyászati készülékeket és felszereléseket és egyéb gyógyítással kapcsolatos termékeket foglal magában. Ezeket a termékeket egészségügyi intézményen kívüli fogyasztásra vagy használatra szánták.
Miközben ugyanis 2017-ben a GDP 1,2 százalékát költötte a kormány sportra, addig gyógyászati termékekre és felsőfokú oktatásra egyaránt 0,9-0,9 százaléka ment el a bruttó hazai terméknek. És néhány éven belül nagyon könnyen előfordulhat, hogy a sport nagyobb prioritást fog élvezni a kormány számára a költségvetés tervezése során, mint az iskola-előkészítők és az alapfokú oktatás finanszírozása.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
Nominálisan ez annyit tesz, hogy miközben
- sportra 2017-ben 326 milliárd forintot fordított a kormány, addig
- a gyógyászati termékekre és a felsőoktatás finanszírozására "mindössze" 245-245 milliárd jutott.
- Az alapfokú oktatás és iskola-előkészítőkre költött közpénz pedig lényegében hasonló nagyságrendet képvisel: 380 milliárd ment el erre a célra, vagyis csupán 54 milliárddal több.
A fordulópont egyébként - mint az a grafikonon is jól látható -, a 2016-os év volt. Akkor volt egy olyan jelentős mértékű ugrás a sportköltésekben, hogy nagyobb prioritássá vált az oktatás és az egészségügy bizonyos területénél.
