Az MTI előzetes felmérésébe bevont befektetési és elemzőházak szakértőinek távlati előrejelzései gyakorlatilag csak abban különböznek, hogy a monetáris tanács mennyivel viszi 3 százalék alá az alapkamatot az enyhítési ciklus végére.
A legagresszívabb prognózist a Royal Bank of Scotland (RBS) elemzői tartják érvényben. A keddi kamatdöntésre adott előrejelzésükben megerősítették, hogy a keddivel együtt további öt, egyenként 0,20 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést és így 2,4 százalékig süllyedő jegybanki alapkamatot várnak. Az RBS szakértői szerint a magyar gazdaságban komoly deflációs kockázat mutatkozik, mivel a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció már most 1 százalék alatt jár, és hamarosan belép az újabb 11,1 százalékos közműdíjcsökkentés dezinflációs hatása.
A ház számításai szerint az újabb tarifacsökkentés hozzávetőleg 1 százalékpontot farag le a magyarországi inflációs ütemből. Mivel a közvetett adóhatásoktól megszűrt maginfláció is meglehetősen csekély, az alacsony infláció esetleg nem is lesz annyira átmeneti jelenség a magyar gazdaságban, ahogy azt a piac jó ideje feltételezi - fejtegették az RBS elemzői.
A ház szakértői megerősítették azt a véleményüket, hogy még az általuk jósolt 2,4 százalékos MNB-kamatmélypont is "legalább néhány hónapig" igen magas pozitív reálhozamot jelentene a mostani inflációs környezetben. Hozzátették: az eurójegybank (EKB) enyhítésre hajló alapállása az eddigieknél könnyebbé teszi az MNB számára a "szuperlaza" monetáris politika fenntartását.
A JP Morgan elemzői közölték: bár alapeseti előrejelzésük továbbra is az, hogy az MNB a 3 százalékos alapkamat elérése után leállítja a kamatcsökkentéseket, az utóbbi hetekben azonban megítélésük szerint nőtt annak az esélye, hogy ezen a kamatszinten túl is folytatódik az enyhítési ciklus. Az infláció komoly meglepetést okozott, mivel jelentősen elmarad az MNB 3 százalékos céljától és a jegybanki stáb előrejelzésétől is, emellett a jelenlegi piaci kondíciók is változatlanul kedveznek a további kamatcsökkentéseknek. Mindezek alapján a JP Morgan elemzői nem tartják kizártnak, hogy az MNB alapkamata 2014 első negyedében 2,6-2,8 százalékig süllyed, feltéve, hogy a magyar jegybank egészen addig folytatja a kamatcsökkentéseket, amíg az inflációs folyamatokban fordulat nem következik be.
A JP Morgan elemzői közölték, hogy az októberi inflációs meglepetés nyomán a jövő évi átlagos magyarországi inflációra adott előrejelzésüket az eddigi 2 százalékról 1,7 százalékra módosították. Várakozásuk szerint ugyanakkor a jövőre belépő bázishatások miatt 2014 végére meredeken, a cég által 2013 végére várt 0,3 százalékról 3 százalékra gyorsul vissza a tizenkét havi inflációs ütem.
A Barclays elemzői ugyancsak 0,20 százalékpontos kamatcsökkentést jósoltak a monetáris tanács keddi ülésére. Decemberben és januárban újabb hasonló csökkentésekkel, így 2014 elejére 2,80 százalékig csökkenő MNB-alapkamattal számolnak - tették hozzá.
A Barclays szakelemzői ennek az előrejelzésnek az alátámasztására kimutatták, hogy az elmúlt 15 hónapban végrehajtott 360 bázispontnyi jegybanki kamatcsökkentést a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció 510 bázispontos csökkenése kísérte. A ház szerint a 3 százalékos céltól most már jelentősen elmaradó - jelenleg 0,9 százalékos - éves inflációs ütem bőséges teret enged az enyhítési ciklus folytatásához.
A Barclays elemzői közölték ugyanakkor, hogy várakozásuk szerint az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Federal Reserve System) 2014 márciusában hozzákezd mennyiségi enyhítési programjának leépítéséhez. A cég ezért azzal számol, hogy februártól az MNB kamatcsökkentési szünetet tart.
A Goldman Sachs (GS) elemzői szerint a kondíciók most még inkább kedveznek a kamatcsökkentésnek, mint a múlt hónapban, mivel az infláció tovább csökkent, a forint és a hazai állampapír-piac "jól tartja magát", emellett a Federal Reserve és az EKB is változatlanul enyhítésre hajló alapállású.
A GS szerint így az inflációs és a piaci környezet most egyaránt a folytatódó kamatcsökkentéseknek kedvez, és ennek valószínűleg nem állja útját a vártnál erősebb harmadik negyedévi magyar GDP-növekedés sem. A ház szerint mindez arra vall, hogy a monetáris tanács a 3,00 százalékos alapkamat elérése után is folytathatja a kamatcsökkentéseket a pozitív reálkamat eróziójának - így a forint árfolyamának és a magyar befektetési eszközök keresletének - kockáztatása nélkül. A Goldman Sachs elemzői szerint ugyanakkor a monetáris tanács a piaci reakciókat figyelve később lassíthatja az enyhítés lépésenkénti ütemét.
MTI
