2p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Már ez is jelentős elmozdulás, mert eddig semmiféle emelésre nem láttak lehetőséget.

Megállapodás nem született, de az álláspontok közeledtek a jövő évi minimálbér-emelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülése után, írja a Népszava. A lap szerint a szakszervezetek 7,5 százalékos emelést szeretnének, de a munkáltatók legfeljebb 3 százalékos növelést látnak lehetségesnek - előbbi 173 ezer, utóbbi 166 ezer forintra növelné a jelenleg 161 ezer forintos minimálbér bruttó összegét.

A munkáltatók részéről ez jelentős elmozdulás, mert két hete még semmiféle emelésre nem láttak lehetőséget. De most is csak akkor látják lehetségesnek, ha a kormány 2 százalékkal csökkenti a munkáltatói járulékokat. Erről tiszta, kimondott kormány-álláspont még nincs. A Népszava felidézi, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter hétfői éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában arról beszélt, hogy munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) a következő két évben tovább csökkenhet, "ha a gazdaság lehetőségei ezt megadják".

A hazai minimálbér-helyzetről és kilátásairól épp néhány napja írtunk bővebben: Minimálbér: további leszakadás fenyegeti Magyarországot

A Népszava megkérdezte Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, aki szerint a 2020-as év és a jelenlegi gazdasági helyzet nem alapoz meg egy jövő évi minimálbéremelést, de ha a kormány is besegít, akkor van lehetőség arra, hogy a legalacsonyabb keresetűek bére is megőrizze reálértékét.

A VKF-ülésen arról is vitáztak, hogy a hazai bérek emelésekor figyelembe kell-e venni a környező országok béremeléseit. Lengyelországban, Szlovákiában ugyanis már megállapodtak arról, hogy jövőre 7,7 illetve 7,4 százalékkal nő a minimálbér, a cseh kormány minimum 4,1 százalékot vár. Rolek szerint nincs értelme hasonlítgatni, mert a magyar munkavállalók számára nem a visegrádi országok az elsődleges célországok. Ráadásul a cseh egy főre jutó GDP 50, a szlovák 25 százalékkal magasabb, mint a magyar, mutatott rá Rolek, márpedig a keresetek függnek a gazdaság teljesítményétől is. A Népszava hozzátette, hogy a lengyel egy főre jutó GDP viszont alacsonyabb a magyarnál.

(Népszava)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!