A munkahelyvédelmi akciótervhez is hozzányúl a kormány jövőre, aminek során az 55 év feletti munkavállalók kikerülnének a kedvezményezetti körből. Az indoklás szerint azért sem szükséges fenntartani ezt a kedvezményformát, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása jövőre még kedvezőbb lesz, ugyanis egyáltalán nem kell majd szochót fizetnie a munkáltatónak.
Igenám, viszont - ahogy korábbi cikkünkben kifejtettük - az érvelés logikájában nem kis űr tátong. Magyarországon a nyugdíjkorhatár 65 év, így joggal merül fel a kérdés, mi lesz a dolgozni vágyó, nehezen munkát találó 55 és 65 év közöttiekkel? 2013-ban nem véletlenül vették be ezt a korcsoportot is a kedvezménnyel foglalkoztathatók közé; ők ugyanis az átlagosnál nehezebben tudnak elhelyezkedni, a munkaadók talán kevésbé szívesen veszik fel őket, mint például a 30 éveseket. A helyzet az ország azon megyéiben még kritikusabb, ahol a munkanélküliség még ma is nagyobb problémát jelent a munkaerőhiánynál.
Számításaink szerint jelenleg nagyjából 111 ezer 55 évnél idősebb, nyugdíj előtt álló személy van a munkaerőpiacon, aki szeretne elhelyezkedni.
Ennek a létszámnak azonban a többszöröse is érintett a kérdésben, esetükben a kormány nem az elhelyezkedést nehezíti meg a kedvezmény eltörlésével, hanem a munkahelyet, a jövedelem mértékét teszi bizonytalanná.
A parlament júliusi eleji ülésén Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője tért ki erre a témában a felszólalásában:
"Ahol viszont lenne tere a munkáltatói terhek csökkentésének, az az 55 év felettieknek adott járulékkedvezmény, hiszen tudjuk, hogy ilyen kor felett milyen nehéz munkát találni. Az a kérdésem, hogy valóban lemond-e az 55 év felettiekről a kormány, valóban elveszi-e az utánuk járó járulékkedvezményt?"
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára erre válaszában amellett, hogy próbálta alátámasztani a kedvezmény megszüntetésének létjogosultságát, némi konkrétumot is elárult a témával kapcsolatban.
A munkahelyvédelmi akcióterv 2013-as bevezetése óta 160 ezerrel nőtt az 55 év felettiek foglalkoztatottak száma. Tavaly így már 350 ezer érintett után vették igénybe az érvényesíthető szochó-kedvezményt a vállalkozások, akiknél ennek köszönhetően több mint 40 milliárd forint maradt.
Korábbi számításainkat figyelembe véve tehát közel 460 ezer munkavállalót (álláskeresőt és foglalkoztatottat) érinthet a kormány kedvezményt megszüntető elképzelése. Hiába létezik a piacon egyéb alternatíva, jövőjük bizonytalanná vált.
Kiszolgáltatottak lesznek az 55 év felettiek
Az államtitkár szerint
"mára azért jelentősen megváltoztak a munkaerőpiac feltételrendszerei. De a kedvezményrendszer már nem a munkahelyek védelmére kell, hogy irányuljon elsősorban, hanem valóban a bajbajutottak megsegítésére és újabb emberek bevonására a munkaerőpiacra. A mindenkinek járó kedvezmény megtartása már nem föltétlenül indokolt, az új szabályok sokkal kedvezőbb feltételeket biztosítanak egyébként a nyugdíj előtt állók foglalkoztatására. Ennek konkrét példája az újonnan bevezetendő, munkaerőpiacra lépők kedvezménye, ugyanis ez mindenki számára biztosít, aki 9 hónapból legalább 6 hónapig munkanélkülin volt, kedvezményes foglalkoztatást".
Tény, ez a kedvezmény nem szűkít életkor szerint, azonban képzeljük el a helyzetet, miszerint a jelenleg kedvezménnyel foglalkoztatott alkalmazottat elbocsátják - a példa kedvéért egy munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű településen, ahol a vállalkozó nem tudja a pluszterhet kigazdálkodni, főleg a jövő évi várható minimálbér-emelés mértékével együtt. Érvényesíthető kedvezmény nélkül a nyugdíj előtt álló személy foglalkoztatása pont ugyanannyiba fog kerülni, mint egy nála sokkal fiatalabbé. Egészen addig, amíg el nem telik fél év állás és kereset nélkül, hogy a munkaadó ismét kedvezménnyel tudja foglalkoztatni az 55 év feletti személyt.
Bodó Sándor felszólalásában az "Út a munkaerőpiacra" programot is említette, mellyel a vállalkozások bértámogatást igényelhetnek többek között az 50 év feletti alkalmazottak esetében. Az ilyenekkel kapcsolatban több cég is azt a filozófiát követi, hogy csakis és kizárólag a támogatás függvényében foglalkoztat. Vagyis a támogatási idő és a kötelező foglalkoztatás idejének leteltével az alkalmazottakat elbocsátják, mondván, egy újabb bértámogatás elnyerése után visszaveszik őket. Az alkalmazottak pedig ismét munka nélkül maradnak bízva a visszafoglalkoztatásban, ami azonban nem minden esetben történik meg. Így a korábbiakban vázolt szituációba kerülhetnek az 55 év felettiek.
