A 4cast nevű vezető pénzügyi tanácsadó csoport szakelemzői - akik a novemberi negyed százalékpontos MNB-kamatemelést is megjósolták a kamattartást valószínűsítő szélesebb konszenzus ellenében - szerdai prognózisukban decemberre is hasonló szigorítást valószínűsítettek. A 4cast szerint a piaci és az inflációs környezetet tekintve "meglehetősen ésszerű" ez a várakozás. A ház szerint a következő néhány hónapban még hozzávetőleg egy teljes százalékpontnyi kamatemelésre lehet szükség ahhoz, hogy az inflációs előrejelzést közelíteni lehessen a 3 százalékos célhoz.
A 4cast elemzői szerint a decemberi inflációs adatokban "üzemanyag-ársokk" várható: a cég azzal számol, hogy az üzemanyagok ebben a hónapban átlagosan akár 4,2 százalékkal is drágulhatnak az előző havihoz mérve. Ez lenne a legnagyobb havi üzemanyag-áremelkedés január óta, és ha bekövetkezik, az a teljes kosárra számolt tizenkét havi decemberi inflációt 4,6 százalékig is felhajthatja a novemberben mért 4,2 százalékról.
A cég szerint mindemellett a magyar gazdaság kockázati környezete is "egyértelműen" romlott a monetáris tanács legutóbbi ülése óta.
A 4cast felidézi, hogy a magyar adósságtörlesztési kockázatra köthető piaci biztosítási cserekontraktusok (credit default swaps, CDS) éves díjszabása az irányadó ötéves futamidőre a héten 390 bázispont - vagyis 10 millió euró magyar adósságra évi 390 ezer euró - felett is járt. Ez hozzávetőleg 100 bázisponttal - az alapegységnyi magyar adósságállományra számolva 100 ezer euróval - drágább az október végi magyar CDS-díjszabásoknál, és a magyar CDS-árazás még a legutóbbi monetáris tanácsi ülés napján is csak 359 bázispont körül mozgott.
Mindemellett az irányadó tízéves magyar kormánykötvény hozama is "markánsan" meghaladja az október végi, valamivel 7 százalék feletti szintet.
A 4cast londoni elemzői szerint a magyar kockázati mérőszámok a térség egészére jellemző ütemnél gyorsabban romlanak.
A cég szakértői úgy vélik, hogy a forint legutóbbi erősödéséhez - a kedvezőbb külső környezet mellett - a magyar jegybank által használt kemény hangvétel járult hozzá, a magyar befektetési termékekre nehezedő nyomás jelentős része ugyanakkor a magyar kormány költségvetési politikájának következménye.
A 4cast szerint a "kockázati érzet" romlásának egyik fő erősítő tényezője volt a Moody's Investors Service hitelminősítő által múlt héten bejelentett leminősítés, amelynek nyomán a magyar adósosztályzat ennél a cégnél a befektetésre ajánlott sáv legalsó fokozatára került, ráadásul a következő hetekben a Fitch Ratings is végezhet a magyar leminősítési felülvizsgálattal.
A 4cast elemzői szerint a kormány "elkezdett ugyan beszélni" egy "nagyon ambiciózus", 600-800 milliárd forintos kiadáscsökkentési tervről, de ezt a tervet csak februárban ismertetik, és az MNB addig várhatóan "a szigorítási oldalon marad".
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői - akik novemberben szintén az MNB-kamatemelést megjósló citybeli kisebbséghez tartoztak - szerdai előrejelzésükben ugyancsak azt jósolták, hogy bár a hétfői monetáris tanácsi ülés eredménye várhatóan szorosabb lesz a múlt havinál, a "héják" azonban jó eséllyel "ismét felülkerekednek", és várható egy újabb negyed százalékpontos kamatemelés.
A ház szakértői szintén megemlítik érveik között a magyar CDS-árazások emelkedését az előző kamatdöntés óta, és azt is, hogy ez az adóskockázati mérőszám többet romlott, mint más térségi államok esetében.
Mindemellett a Fitch Ratings és Standard & Poor's hitelminősítők valamelyike a következő hetekben-hónapokban leminősítheti Magyarországot, vagyis a leminősítési kockázat sem múlt el.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint összességében a magyar kockázati környezet - ha nem is romlott "masszív mértékben" november óta - nyilvánvalóan "nem is javult", vagyis azok az aggályok, amelyeket az MNB a magyar kockázati profillal kapcsolatban akkor táplált, most is megvannak.
Az egyik legnagyobb citybeli befektetési tanácsadó cég, a Capital Economics felzárkózó piaci elemzői ugyanakkor szerdai előrejelzésükben egyelőre nem valószínűsítettek további MNB-kamatemelést. Érveik között szerepel, hogy a maginfláció jóval a célszint alatt van, jelenleg 1,8 százalék éves szinten, és amikor legutóbb - 2005 közepén - ilyen alacsony volt, arra az MNB kamatcsökkentéssel reagált. A döntéshozók "most sem tűnnek túlzottan idegesnek" a következő 12-18 hónap inflációs kockázatai miatt.
A ház szerint a múlt havi "meglepetésszerű" MNB-kamatemelést leginkább a kormányzat legutóbbi gazdaságpolitikai lépéseire adott "megrovó" válasznak lehet tekinteni. A cég szerint a jövő évi költségvetés "átmeneti, rövid távú javítgatásokra" épül, ami azt jelenti, hogy az államháztartási főszámokban várható javulások elfedik a magyar költségvetés strukturális pozíciójának "markáns romlását", és az ügy "politikai vetülete" különösen megnehezíti a következő kamatdöntések előrejelzését.
A Capital Economics mindenesetre még egy negyed százalékpontos kamatemelést vett be prognózisába 2011 első negyedévére, és azzal számol, hogy az MNB alapkamata az így kialakuló 5,75 százalékon marad 2012-ig. A ház elismeri ugyanakkor, hogy a piac már 2011 közepére 6,50 százalékos MNB-kamatot áraz.
MTI
