A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái szerint a harmadik negyedév végén 26 882 milliárd nettó pénzügyi vagyonnal rendelkeztek a háztartások, ami a második negyedévhez képest 501 milliárdos növekedést jelent. Bár ez is jelentős vagyongyarapodásnak számít, a korábbi negyedévek növekedésétől elmarad, és utoljára ennél kisebb bővülést pont egy évvel ezelőtt láthattunk. Akkor 375 milliárdos volt a három hónap alatt felhalmozott plusz. Előző év azonos időszakához képest a mostani állomány 2663 milliárddal több vagyont jelent.
Ha ezeket a változásokat elosztjuk a magyar lakosság körében, akkor átlagosan 50,8 ezer forintos háromhavi és 269,6 ezres egy év alatt bekövetkező vagyongyarapodásról beszélhetünk. Igaz, ebben a csecsemőtől az aggastyánig mindenki benne van, és azzal is tisztában vagyunk, hogy az átlag könnyen eshet két rettentő széles érték közé. Vagyis valaki akár veszthetett is pénzügyi vagyonából a vizsgált időszak alatt, miközben mások akár milliókat is "nyerhettek".
A vagyongyarapodás egyébként 2012 harmadik negyedéve óta tart, ekkor csökkent ugyanis látványosan a kötelezettség az eszközök növekedésével párhuzamosan. Azóta a trend töretlen, melyhez főként a lakosság hitelleépítése és óvatosabb, takarékoskodó magatartása járul hozzá. A folyamatra a következő negyedévekben a devizahitelek elszámoltatása is rá fog erősíteni.
Érdemes ugyanakkor egy pillantást vetni a lakossági pénzügyi eszközeire is, ahol az elmúlt időszakban jelentős átrendeződés figyelhető meg. Sőt, a harmadik negyedévben eddig még nem látott változás következett be.
2011 második negyedévében volt példa arra utoljára, hogy a központi kormányzat által kibocsátott lakosságnál lévő értékpapírok állománya csökkenjen. Összesen három hónap alatt 30,7 milliárdos apadásról árulkodnak a jegybank számai, az állomány így 2270 milliárd forint volt.
Úgy is tűnhetne tehát, mintha a lakosság kezdene kiábrándulni az állampapírokból, ám a havi adatok sokkal inkább arra engednek következtetni, hogy mindez csak egy átmeneti "lendületvesztés" lehetett. A kiábrándulás annak fényében is meglepő lenne, hogy a kormány egyre nagyobb hangsúlyt helyez az adósság belföldi szereplők, így a háztartások általi finanszírozására. Ráadásul az állampapírok továbbra is sokkal kedvezőbb konstrukciókat jelenetenek a lakossági megtakarítóknak, mint a banki termékek. A 2012 augusztusa óta elkezdett és pár hónapja befejezett kamatcsökkentési ciklus ugyanis teljesen erodálta a banki betétek kamatát. Ugyanakkor a kamatjövedelmekre tavaly augusztustól kiterjesztett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás is csökkentette a banki termékek és növelte az állampapírok vonzerejét.
A betéteknél maradva, a folyamat a jegybanki számokban is megmutatkozik, hiszen jól látható, hogy a 2013 második negyedéves 7400 milliárdos állomány mára alig több mint 6600 milliárd. Ezzel párhuzamosan az állampapírok mellett a készpénz-állomány is töretlenül növekszik 2012 év vége óta. Mivel a készpénztartás alternatív költsége (mfor.hu szerk: amiről azért mondunk le, mert a pénzt otthon tartjuk) az alacsony kamatok miatt egyre olcsóbbá vált, a banki betétekből felszabaduló összegek így egyáltalán nem biztos, hogy új megtakarítási formába vándoroltak. A készpénztartás szándékát erősíthette még a 2012-től bevezetett tranzakciós illeték, de emellett idén már a havi két, maximum 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvétel is támogatja a folyamatot.
Székely Sarolta
mfor.hu
