Egyszerre kéthavi adatsort is közzétett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat péntek reggelre, így munkaügyi hivatalok adatainak összegyűjtése alapján az augusztusi és a szeptemberi állapotokat is megismerhettük. Bár felmerülhet, hogy ha még csak szeptember 25-e van, hogy készülhetett el az erre a hónapra vonatkozó összesítés, ám ennek nagyon egyszerű magyarázata van. Szimplán csak gyorsan őröltek most a hivatali malmok. A foglalkoztatási szolgálat statisztikája ugyanis minden hónapban 20-ai zárónappal készül el, ezeket szokták következő hó 20.-a környékén publikálni. Most a jelek szerint intenzíven felgyorsították a folyamatokat.
A nyilvántartott álláskeresők száma szeptemberben 323 408 fő volt, ami augusztushoz képest 21 ezer fős csökkenés eredménye, júliushoz - a legutóbbi eddig ismert állapothoz - képest pedig 42 ezres a csökkenés mértéke. Vagyis - ahogy az a lenti ábrán is jól látszik - nyár végén ősz elején a koronavírus-járvány megjelenése ót nem látott ütemben apad a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon.
Bár első hangzásra ez biztató és kedvező fejlemény, valójában nagy kérdés, hogy azok között, akik kikerültek a statisztikából az elmúlt két hónapban, munkavállalásnak köszönhetik-e a törlést, vagy valamilyen oknál fogva kiestek a rendszerből. Például mert lejárt a munkanélküli segély háromhónapos jogosultsági ideje és utána a felajánlott közmunkát nem voltak hajlandóak elvállalni. Az adatokból csak annyi derül ki biztos, hogy álláskeresési járadékra szeptemberben 18 ezerrel voltak kevesebben jogosultak, mint júliusban.
Nemcsak a járadékra jogosultak száma apadt az elmúlt két hónapban, de az ellátás nélküliek száma is. A júliusi állapothoz képest most közel 21 ezerrel vannak kevesebben azok, 169,5 ezren, akik bármiféle pénzbeli támogatás, segítség nélkül kénytelenek átvészelni az állás nélküli időszakot. Bár a létszám tavaszi szintre csökkent és a tendencia is kedvező, ha arányaiban nézzük a változásokat, továbbra is elmondható, hogy
a regisztrált álláskeresők több mint fele él gyakorlatilag a semmiből. Szeptemberben arányuk ugyanis 52,4 százalék volt az álláskeresőkön belül.
Kevesebb már az új munkahely, mint tavaly
A foglalkoztatási szolgálat a hozzá beérkező munkaerőigényekről is kimutatást készít, ami alapján jól látszik, hogy szeptemberben nemcsak az előző havinál, de az előző évinél is kevesebb új munkalehetőség nyílt meg az álláskeresők számára. Összesen 26 683 nyitott pozíciót jelentettek le a hivatalokhoz szemben az augusztusi 36 ezerrel és az előző évi 34 ezerrel.
Az új pozíciók nagyjából 61 százaléka - 16 ezer - államilag támogatott állás, ami javarészt a közfoglalkoztatás valamely elemére vonatkozó lehetőség. A kormány még tavasszal rögzítette, hogy amennyiben szükséges már másnap a duplájára tudják növelni az idei közfoglalkoztatási programokat és 100 ezer helyett akár 200 ezer embernek is munkát tud adni az állam ilyen formában. Nyár közepén egy kormányinfón érdeklődtünk Gulyás Gergely miniszternél, szükség volt-e már a programok bővítésére, aki akkor úgy fogalmazott, a helyzet biztos megítélése érdekében érdemes megvárni a júliusi, augusztusi adatokat is. Ám a foglalkoztatási szolgálat adatsora is sejteti már a választ.
A korábbi években rendre márciusban, illetve júliusban van az a két hónap, amikor nagyobb számban nyílnak meg közfoglalkoztatotti munkavállalási lehetőségek. Igaz, idén a koronavírus-járvány rendesen felborította a statisztikákat, de ez a trend idén is megfigyelhető volt. A köztes hónapokban, valamint augusztusban és szeptemberben azonban nem volt kirívó számú növekedés ezen a téren. Idén augusztusban mintegy 6000-rel több, 25 ezer, szeptemberben pedig ezerrel kevesebb, 16 ezer támogatott álláslehetőséget rögzítettek a munkaügyi hivatalok. Vagyis láthatóan a jelenlegi szociális ellátórendszer, valamint az elsődleges munkaerőpiaci folyamatok nem indokolták azt, hogy a kormány az eredetileg tervezettnél nagyobb létszámú közfoglalkoztatási programokat indítson. Igaz, ennek ellenére - számunkra is érthetetlen módon - 5 milliárd forinttal növelte az idei közfoglalkoztatási programokra szánt, 140 milliárdos előirányzatot, holott időarányosan még kevesebbet is költöttek el belőle, mint tavaly. A járvány okozta negatív gazdasági következmények ellenére is.
14-szer (!) több leépítés
Augusztusban és szeptemberben tovább mérséklődött a csoportos leépítésben érintettek száma az adatok szerint. A nyolcadik hónapban 1310, szeptemberben pedig 822 dolgozótól váltak meg ilyen formában a cégek.
A szolgálat tájékoztatása szerint a leépítések augusztusban elsősorban
- az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
- az acélöntés,
- az egyéb postai, futárpostai tevékenység,
- a háztartási kerámia gyártása,
- a kenyér, friss pékáru gyártása ágazatokat érintették.
Szeptemberben pedig
- a légiszállítást kiegészítő szolgáltatás,
- az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
- az illatszer-nagykereskedelem,
- az egyéb általános rendeltetésű gép gyártása
- és a műszaki vizsgálat, elemzés ágazatokat érintették.
Területi lebontást nézve augusztusban főként
- Budapesten,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg,
- Baranya,
- Heves,
- Somogy,
- Csongrád-Csanád
- és Tolna megyében,
szeptemberben pedig
- Budapesten,
- Veszprém,
- Pest
- és Baranya megyében voltak leépítések.
A koronavírus-járvány hazai márciusi megjelenése óta összesen 14 628 dolgozótól váltak meg a cégek csoportos leépítés keretén belül. Ez a szám nagyjából 14-szerese (!) az előző év ugyanezen időszaki adatnak. 2019 márciusa és szeptembere között csupán 1918 érintettet regisztráltak a szolgálatok.
Az idei helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy az év ezen szakaszában utoljára a 2008-as válságot követően volt ennél nagyobb leépítési hullám, akkor március és szeptember között több mint 22 ezer dolgozót küldtek el ilyen formában a cégek.
