A tavaszi fagyok, illetve az elmúlt másfél hónap csapadékhiányos és meleg időjárása miatt az idén legfeljebb 500-550 ezer tonna almatermésre lehet számítani, a gyümölcs minősége elmarad az átlagostól - olvasható az ÉKASZ Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által augusztus végén, az almapiaci helyzetről készített átfogó jelentésében.
(MTI)
Az idei termést nagyban meghatározta, hogy már április közepén, a megszokottól másfél-két héttel hamarabb megindult az alma virágzása, amelyre a fagyok és a szeles, hűvös időjárás is kedvezőtlenül hatott. A terméskilátás július közepén még átlagos-közepes volt, az ezt követő közel másfél hónap csapadékhiányos és nagyon meleg időjárása miatt azonban a legtöbb termesztőkörzetben megállt a gyümölcs növekedése, valamint nagyon intenzív, az átlagosnál jóval nagyobb volt a gyümölcshullás. Ennek eredményeként legfeljebb 500-550 ezer tonna almatermésre lehet számítani.
A nagy terméskiesés főleg a későbbi érésű fajtáknál tapasztalható, de nem várható átlagos termés a például a Golden és a Red Delicious fajtáknál sem. A Gala fajtánál - az európai helyzethez hasonlóan - Magyarországon is elfogadható, jó termés van, mindezekkel együtt a terméktanácsok prognózisai szerint szeptember végétől jelentősen visszaesnek a szüretelt mennyiségek, ami a léüzemek alapanyag-ellátásában is gondot okozhatnak.
Az alma minősége is elmarad az átlagostól, mivel a tavaszi fagyok után sok ültetvényben nagyon gyenge termésre számítottak a gazdák, és így a virágzás befejeződését követő hetekben kissé elhanyagolták a növényvédelmet, ez pedig az átlagosnál nagyobb varasodás-fertőzést, illetve helyenként molyfertőzést eredményezett. A tavaszi fagyok miatti bizonytalan terméskilátások befolyásolták a helyes termésritkítást is, sok ültetvényen túlterheltek maradtak a fák, ez pedig kisebb gyümölcsméretet okozott.
2017-ben 9,3 millió tonna körül várható az EU almatermése, ami 21 százalékkal marad el a tavalyi mennyiségtől és 23 százalékkal a megelőző három év átlagától.
Az egész kontinenst sújtó, nagy területű áprilisi fagyok miatt nagyjából 3 millió tonna alma esett ki az EU piacáról, nagyon jelentős a termésveszteség Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Csehországban, Dániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban is. Az Európában piac- és ármeghatározó lengyel almából idén 1,2 millió tonnával termett kevesebb, de jelentős az összesen 1 millió tonnás német és olasz kiesés is, így az európai és magyar terméskilátások alapján az ipari és az étkezési almánál egyaránt keresleti piacra lehet számítani.
(MTI)
Az idén várhatóan mintegy 62 ezer tonna szilva terem Magyarországon, ez az 1990-es évek eleji mennyiség fele-harmada - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel. Az utóbbi években 45-70 ezer tonna közötti volt a szilvatermés.
Az országban jelenleg 6600 hektáron folyik üzemi szilvatermesztés, emellett a szilva kedvelt házi kerti gyümölcs is. A legjelentősebb termelőkörzet Szabolcs-Szatmár-Bereg (1530 hektár), Bács-Kiskun (1513 hektár) és Pest megye (1067 hektár), emellett nagyobb termőterületek vannak Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében is.
Az agrárkamara kiemelte, hogy a jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, a kivitel 8-12 ezer tonna között mozog évente. A Magyarországra - jellemzően szezonon kívül - importált friss szilva mennyisége elhanyagolható, mintegy 400-600 tonna. Az export főleg a német piacra irányul, de jelentős mennyiségeket vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok. Pozitív a feldolgozott gyümölcs külkereskedelmi egyenlege is, cukrozott és cukrozatlan ipari szilvapüré formájában exportálja Magyarország. Belföldön az egy főre eső átlagos szilvafogyasztás 1,3 kilogramm körül van.
A piaci szereplők szerint külföldön sokkal nagyobb igény lenne a minőségi magyar árura annál, mint amit a termelés jelenleg képes kielégíteni. A magyarországi szilvaültetvények nagy része ugyanis elöregedett, sok helyütt nincs öntözés, kevés az intenzív művelésű, korszerű állomány - hívta fel a figyelmet a NAK. Mindez magyarázza azt is, hogy a termésmennyiség nagyobb része ipari feldolgozásra kerül.
A kamara szerint a fejlődéshez elengedhetetlen az ültetvényszerkezet átalakítása, és az ipari célú ültetvényeknél is megfelelő öntözésre, tápanyag-utánpótlásra és szakszerű növényvédelemre lesz szükség ahhoz, hogy hosszú távon rentábilisak lehessenek.
MTI
