Átlagosan nettó 1 milliárd forintba került egy kilométernyi vasúti pályafelújítás az elmúlt években, a vonatok menetideje pedig átlag 9 milliárból rövidül egy percet, derül ki az Index összesítéséből.
A lap kikérte a MÁV-tól és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től, hogy milyen vasútvonalakat újítottak fel 2006-tól napjainkig, mennyiért, és hogy ennek köszönhetően hány perccel lett gyorsabb az utazás ezeken a vonalakon, ezek az adatok voltak a számítások alapjai.
Az árak persze nem egységesek a különböző vonalakon. A legdrágább a Szajol–Püspökladány-vonalszakasz, itt 67 kilométerre sikerült több mint 120 milliárdot költeni, ennek az eredménye 3 perc gyorsulás lett. A 96 kilométeres Szolnok–Békéscsaba-szakasz is kiemelkedik a mezőnyből, itt 128,5 milliárdba voltak a munkák, és 6 percet nyertek rajtuk.
A sorból kiemelkedő költségeket többnyire az adja, hogy a felújítás a gyakorlatban a korszerűtlenebb vonalakon szinte teljes újjáépítést jelent, a 120 km/órás pályát ugyanis – kisebb állomási bevezető szakaszokat leszámítva – 160 kilométer/órás sebességűre és 225 kN tengelyterhelésűre alkalmassá alakítják át. A nagyobb sebességhatár miatt több helyen új pályaívet kell kialakítani, az állomásokon lévő tárolóvágányokat leszámítva a meglévő síneket, a töltést, de még a villamos felsővezetékek tartóoszlopait is fölszedik, előbbieket kicserélik, az oszlopokat pedig odébb helyezik. Emellett állomásépületeket is felújítanak, és az újonnan lerakott pályát rugalmas, zaj- és rezgéscsillapító sínágyazatra fektetik, így a környék zajterhelése csökken.
De a drágulást természetesen az egyszerű túlárazás is okozza, az Index a Közgépet hozza fel példaként. Annak idején a Szajol–Püspökladány vonal mindkét szakaszán az akkor még Orbán-barát Simicska Lajoshoz köthető cég dolgozott konzorciumi tagként, emiatt indult is OLAF-vizsgálat. Mostanában pedig Mészáros Lőrinc R-Kordja alatt drágulnak szép sorjában a sínek.
mfor.hu
