Weidmann szerint az EKB számára kihívást jelent a normális ügymenethez való visszatérés.
"Nem az a kérdés, hogy kivezessék-e az intézkedéseket, hanem az, hogy ez mikor történjen meg" - mondta. Jelentős mellékhatásokkal járhat, ha a rövid távú mentőintézkedések hosszú távú gyógyírré válnak - tette hozzá.
Weidmann szerint az EKB-ba vetett lakossági bizalom záloga, hogy fenn tudja tartani az árstabilitást és emlékeztetett: az EKB közép távú inflációs célja 2 százalék körüli, ám annál nem magasabb pénzromlási ütem. "E cél tekintetében nincs helye kompromisszumnak" - hangsúlyozta.
A jegybankelnök a sajtótájékoztatón kiemelte a jegybankok függetlenségének fontosságát és megjegyezte: "világosan különbséget kell tenni" a monetáris és fiskális politika között.
A válságról szólva kiemelte: jelentős gazdasági és költségvetési reformokra van szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen a jelenlegi valutaválságot és hogy megakadályozzák az újabb pénzügyi válság kialakulását. Elmondta: a pénzügyi terhek harmadik félre való átterhelését nem lehet követendő példaként feltüntetni.
"Ragaszkodni kell ahhoz az alapelvhez, hogy a magánbefektetők felelősek tetteikért" - tette hozzá.
A 43 éves új jegybankelnök a Bundesbank történetének legfiatalabb kormányzója és egyben az EKB kormányzótanácsának legfiatalabb tagja. A közgazdász korábban Angela Merkel kancellár vezető gazdasági tanácsadója volt.
A korábbi jegybankelnök, Axel Weber február 11-én jelentette be, hogy - kinevezésének lejárta előtt egy évvel - április 30-án távozik pozíciójából. Weber lemondása sokaknak okozott meglepetést, mivel a német közgazdászt a piac az ősszel az EKB éléről távozó Jean-Claude Trichet egyik lehetséges utódjaként tartotta számon.
MTI
