A fix vagy változó kamatozású kötvényeket egy vagy több sorozatban, a sorozaton belül több részeltben bocsátják ki. Csak forintban hozhatók forgalomba a kötvények aukciós eljárásban a végleges feltételek szerint.
A program során kibocsátott kötvényeket bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére és sorozatonként legalább három forgalmazó a bevezetés napjától legalább egy évig árjegyzési kötelezettséget vállal.
A kibocsátási alaptájékoztató a kockázatok között említi többek között azt, hogy bár a 2012. évi költségvetési törvény alapján a magyar állam készfizető kezességet vállal a diákhitelezési rendszer finanszírozására kibocsátott kötvényekre, a kezességre vonatkozó törvényi szabályozáshoz még nem készültek el a részletszabályok.
Ugyancsak a kockázatok között szerepel az, hogy a 2011 végén elfogadott új nemzeti felsőoktatási törvény alapján várható ugyan a hallgatói hitelrendszer bővítése, de nem becsülhető meg a felvevők száma és a majdani visszafizetési hajlandóság sem.
Az alaptájékoztató szerint 2012. szeptember elsejétől a felsőoktatásban bevezetendő új finanszírozási formákhoz illeszkedően a Diákhitel Központ alapvetően kétféle hitelterméket nyújt: szabad felhasználású, a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó megélhetési költségeket finanszírozó, illetve a teljes vagy a részleges képzési önköltséget finanszírozó hitelterméket. A hitelrendszer ennek alapján két elkülönülő kockázatközösséggel működik, nyereség nélkül, de önfinanszírozó módon.
Jelentős eltérés a korábbiaktól - olvasható a kibocsátási alaptájékoztatóban az is, hogy az ügyfeleknek járó általános állami kamattámogatás már a folyósítás napjától folyamatosan érkezik a Diákhitel Központhoz, ami csökkenti a hallgatók végzéskori eladósodottságának mértékét és a folyamatos cash-flow-val mérsékli a külső finanszírozási igényt.
MTI
