A luxembourgi törvényszék által kiadott közlemény tanúsága szerint, bár az ügyben hozzá forduló Kúria kérdése erre nem terjedt ki, az uniós bírák hangsúlyozzák, hogy ugyan a Hochtief - mivel nem ő kötötte a hitelszerződést, és így nem állt önként vállalt szerződéses jogviszonyban a bankkal - nem köteles helytállni a másik cég tartozásáért, az OTP azonban pert indíthat azon személyek ellen Magyarországon, akik szerinte kárt okoztak neki.
Az OTP azért követelte a felszámolt céget irányító Hochtieftől a hiteltartozás rendezését, mert bár a német cég a pénzintézetet értesítette, hogy közvetlen irányítást szerzett a hitelt felvevő cégben, ezt a cégbíróságon elmulasztotta bejelenteni és a cégközlönyben sem tették közzé. A magyar jog szerint pedig ebben az esetben a befolyást szerző cégtől is követelhető a tarozás.
A Kúria viszont mielőtt erről döntött volna, azért fordult a luxembourgi bírósághoz, hogy megtudja, van-e joga egyáltalán dönteni a kérdésben. Az uniós jog szerint ugyanis a német cég akkor perelhető Magyarországon, ha a per tárgya egy szerződés vagy szerződéses igény. Az OTP viszont a Hochtieffel nem áll szerződésben, csak azzal a vállalattal, amelyet a Hochtief irányított, ezért a luxembourgi bírák úgy ítélték meg, hogy ebben az ügyben a követelést nem lehet szerződéses igénynek tekinteni.
Megállapítja viszont a bíróság, hogy egy uniós tagállamban élő személy perelhető jogellenes károkozásért és az abból fakadó károkért abban a tagállamban, ahol a károkozás történt, függetlenül attól, hogy az szerződéses igényből fakad-e.
MTI
