"Az euróövezet problémái Lengyelországot egyre inkább egy biztonságos menedéknek láttatják, s a térség kockázati megítélése is drámaian változott". Ez hatással lehet Lengyelország csatlakozására a közös valutához: "az eurócsatlakozás néhány év múlva következhet be", amikor "a legfontosabb problémákat megoldották" - tette hozzá.
A lengyel gazdaság 2010. évi növekedése 3,8, míg az idei 4,3-4,4 százalék lehet - mondta Dominik Radziwill . A Reuters által megkérdezett elemzők rendre 3,7 és 4 százalékra teszik a bruttó hazai termék bővülését.
A költségvetési hiányról optimista hangulatban beszélt Radziwill, annak ellenére, hogy a válság alatt elindított gazdaságösztönző programok valamint a jelentős bevételkiesés hatására a 3 százalékos maastrichti kritérium több, mint duplájára ugrott a GDP-arányos költségvetési hiány. "A központi költségvetés hiánya valahol 8 százalék alatt lehet, és a helyi önkormányzatok is alacsonyabb hiányt jeleztek - mondta a pénzügyminiszter-helyettes. Korábban nyilvánosságra hozott kormányzati tervek szerint egy harmadával csökkentené Varsó 2011-ben a költségvetési hiányt.
Radziwill megerősítette a bankokra kivetendő adó bevezetésének terveit, s elmondta: arról döntés az év első felében várható. "A döntés lényegében megszületett. A végső formáról még nem döntöttünk. Bizonyos, hogy nem a költségvetés bevételei közé kerül ez a pénz. Egy banki garanciaalapba kerülhet" - szólt a miniszter-helyettes.
A lengyel kormány korábban azt is bejelentette, hogy egyes magánnyugdíj-pénztári befizetéseket az államkasszába irányítana annak érdekében, hogy az államadósság ne haladja meg a GDP 55 százalékát. Egy ezt meghaladó államadósság törvényi kötelezettségeket róna a kormányzatra, hogy szigorú kiadáscsökkentő intézkedéseket hozzon.
A nyugdíjpénztári befizetések átirányítása csökkentheti továbbá a közép-kelet európai állam újrafinanszírozási szükségleteit is. Radziwill elmondta: "mintegy 37-38 milliárddal kevesebb kötvényt bocsátunk ki idén, mint 2010-ben".
Lengyelország eközben tovább folytathatja külföldi valutában denominált kötvénykibocsátásait is. Tavaly 5,25 milliárd euró, 1,5 milliárd dollár és 625 millió svájci frank értékben értékesített állampapírokat. A múlt héten 1 milliárd euró értékben hozott forgalomba 10 év lejáratú eurókötvényt 150 bázisponttal a piaci középárfolyamnál (mid-swaps) magasabb árfolyamon. Radziwill úgy fogalmazott: "valószínűleg további deviza alapú kibocsátások lesznek, esetleg jen és frank alapúak".
A kormány és a jegybank kapcsolatáról elmondta: ellentétben a korábbi kormányokkal, Donald Tusk kabinetjének kapcsolata és kommunikációja is javulóban van a központi bankkal. "A korábbi feszültség nem volt egészséges és a jelenlegi helyzet sokkal jobb, mint ami volt (...) és ez segít válság idején" - tette hozzá.
Piaci elemzők eközben valamivel kevesebb esélyét látják annak, hogy a jegybank kamatot emeljen szerdán. Egy kedden nyilvánosságra hozott interjúban - ami december 28-án készült - Marek Belka, jegybankelnök úgy fogalmazott: kamatemelésnek csak abban az esetben szabad bekövetkezni, ha az árnövekedés hosszú távúnak bizonyul. A gazdaság nem túlfűtött és nincs szükség a lehűtésére - tette hozzá.
A BNP Paribas elemzői emlékeztettek: január 4-én a jegybankelnök egy szigorítási ciklus megkezdését jelezte a közeli jövőre vonatkozóan. "A mostani nyilatkozat csökkenti egy esetleges szerdai kamatemelés valószínűségét, de ez nem is annyira fontos. Sokkal jelentősebb és aggodalomra ad okot az elnök nyilatkozatainak kakofóniája és a rövid időn belül adott, egymással ellentétes tartalmú nyilatkozatok". Ez nem javít a Monetáris Tanács és az elnök hitelességén - teszik hozzá.
MTI
