Szerdai cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy mennyi devizahiteles számára nőhet a kamat a forintosítás után. A törvény nem egyszerű (és szerintünk nem egyértelmű) keretrendszere miatt a ténylegesnél szélesebb réteg számára gondoltunk azt, hogy nőni fog a kamat, amit csütörtökön korrigálnunk kellett. Ezeknek a módosításoknak a helyességét pénteken a Magyar Nemzeti Bank szakemberi "kvázi" megerősítették, amikor is a forintosítási törvény következményeit elemezték a 2014 aktuális negyedévre érvényes „Hitelezési folyamatok” bemutatása kapcsán.
A jegybank számításai szerint ugyanis - a kamatplafont is figyelembe véve - a lakáscélú hitelesek 6,1, míg a szabad felhasználásúaknak az 1,3 százalékának nőhet a kamata ahhoz képet, mint a kezdeti volt. Így ők dönthetnek úgy, hogy maradnak a devizahitel mellett. Valamennyi jelzálogalapú devizahitelesre vetítve ez összesen 2-5 százalékot jelent.
Emellett a futamidő szabály miatt (2020 végéig lejáró hitelek esetén) 6,5 százaléknak lesz lehetősége arra, hogy devizahiteles maradjon. (A két százalékot, vagyis a 2-5, illetve 6,5 százalékot nem lehet összesíteni, mert nincsenek adatok arról, hogy mennyien érinttettek mind a két csoportban.)
A forintosítás alól mentesítést igényelhető devizahitelesek harmadik és negyedik körében - azok, akik devizajövedelemmel rendelkeznek, illetve megfelelnek a 2015-től bevezetésre kerülő PTI és LTV mutatóknak - elenyésző lehet a maradók aránya az MNB szerint.
A jegybank számításai szerint ugyanakkor a devizahitelesek átlagos törlesztőrészletének az elszámoltatás miatti 25-30 százalékos csökkenését a forintosítás még további 3-4 százalékkal „fejeli meg”.
Valami megmozdult a háztartási szegmensben
2014 harmadik negyedévében egyébként összességében tovább mérséklődött a hitelintézetek háztartási hitelállománya, a forinthitelezésben összességében élénkülés volt tapasztalható. A forinthitelek folyósításai 61 milliárd forinttal haladták meg a törlesztéseket, míg a negyedév folyamán szerződött háztartási hitelek volumene 160 milliárd forintot tett ki, ami 32 százalékkal magasabb értéket jelent az előző év azonos időszakához képest.
A hitelezési felmérés alapján a bankok elsősorban a lakás célú hitelek iránti kereslet élénküléséről számoltak be.
A harmadik negyedév során ugyan mérséklődött az új kibocsátású lakáshitelek kamatfelára, ez azonban régiós összehasonlításban még továbbra is magasnak számít.
Vállalati hitelezés: úgy nőtt, hogy közben csökkent
Az elmúlt időszak egyik legerősebb három hónapja volt 2014 harmadik negyedéve a vállalati hitelezés területén. Ennek ellenére éves összevetésben 2 százalékkal csökkent a tranzakció alapú vállalati hitelezés, amely egyértelműen bázishatásnak köszönhető, mivel 2013 harmadik negyedévében volt az első Növekedési Hitelprogram (NHP) legintenzívebb szakasza.
Negyedéves összevetésben viszont 1,5 százalékkal nőtt a vállalati hitelállomány. Ráadásul tovább csökkent az új hitelek nominális kamatlába. Azonban az továbbra is igaz, hogy a kedvező árjellegű feltételeket csak a bankok által hitelképesnek ítélt vállalkozások képesek kihasználni.
mfor.hu
