A megyei közgyűlés Jobbik frakciója által a témában rendezett konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta: elnevezést is talált, a regionális fizetőeszköz az egykori nagybecskereki székhelyű vármegye, Torontál nevét viselhetné.
Torontál vármegye területén ma Magyarország, Szerbia és Románia osztozik, s címere egyaránt szerepel Csongrád megye és Vajdaság Autonóm Tartomány jelképében. A Torontál szó pedig egyaránt használatos a magyar, a szerb, a román, a német és a latin nyelvben - tette hozzá.
Varga István, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagja hangsúlyozta, a globális pénzügyi rendszer torzulásain helyi lépésekkel lehet javítani, olyan megoldásokkal, amelyek révén a pénz nem uralkodik, hanem eszközként használhatják azt az emberek.
A hivatalosan utalványként működő regionális fizetőeszköz fedezetét az ellenértékeként a bankban elhelyezett pénz adja. Miközben a régió gazdasági szereplői az egymás közti adásvételben használják az utalványokat, a pénz kamatozik, így elkerülhető az inflációs veszteség - mondta a szakember.
A helyi pénz segíti a térség gazdasági szereplői közötti kapcsolat erősítését, például azt, hogy a kisebb települések élelmiszer-előállítói és a városok fogyasztói egymásra találjanak - közölte Varga István.
A regionális fizetőeszköz bevezetéséhez helyi összefogásra van szükség, hiszen elő kell teremetni az indulás költségeit. A szakember szerint a rendszer működtetésére egy szövetkezet - ahogy az a soproni kékfrank esetében történt - vagy egy non-profit szervezet, alapítvány a legalkalmasabb.
MTI
