Matits Ágnes független tanácsadó meglehetősen éles hangon bírálta a munkáltatói hátterű, szerinte helyenként valóban kizárólag a tagok érdekeit szem előtt tartó, kasszákat ellehetetlenítő elképzeléseket. Azt azonban ő is helyeselte, hogy - az eredeti elképzelésekkel ellentétben - a jogszabály elválasztja a felhalmozási és a járadékszolgáltatási szakaszt. Mint kifejtette: kívánatos, hogy járadékot valóban csak tőkeerős, profi szervezet szolgáltasson.
A visegrádi konferencia második napján egyébként is meglehetősen sok szó esett a nyugdíjrendszerről. Jaksity György, a Concorde Értékpapír igazgatóságának elnöke szerint a nyugdíjreformmal az a legnagyobb baj, hogy meg sem történt. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója úgy véli, meg kellene fontolni az állami nyugdíjjárulék csökkentését (ez egyúttal a fizetésekhez képest alacsonyabb nyugdíjat is jelentene), egyúttal a kiegészítő nyugdíjbiztosítás ösztönzését. A nyugdíjrendszerről felvázolt helyzetképe szerint mivel nő a korhatár alatti nyugdíjasok aránya, ennek következtében a korhatár emelése kevéssé érvényesült. A gondok között említette - mint azt egyébként az öngondoskodással kapcsolatban szinte minden szakember hangsúlyozza - a nyugdíjszabályok gyakori változtatását. (Például az önkéntes pénztárak esetében csak az idén három, nem elhanyagolható módosítás derült ki.)
A hivatalos és a tényleges nyugdíjba vonulási időpontokról készített nemzetközi statisztikák egyébként azt mutatják, hogy a magyarországi különbség nem is annyira kirívó. Bár magasabb a nyugdíjkorhatár, a magyarországinál is korábban vonulnak ténylegesen nyugdíjba Belgiumban vagy Ausztriában. A szükségesnél tovább dolgoznak például Svédországban és Svájcban, de ez az országok többségében fordítva van, írja a Napi Gazdaság.
