Az MNB honlapján kedden publikált cikkben megjegyezték, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai eredményeinek kulcstényezője volt a monetáris és költségvetési politika közötti konstruktív összhang. Ma már azonban a tartós felzárkózás biztosításához, a versenyképesség növeléséhez a megnövekedett költségvetési mozgástér kihasználására és a költségvetés növekedésre gyakorolt hatásának tervezhetőségére van szükség, arra, hogy a hiány se felfelé, se lefelé ne térjen el jelentősen a tervezettől. Emlékeztettek, a költségvetés GDP-arányos hiánya a 2 százalékos tervhez képest tavaly sokkal alacsonyabb, 1,3 százalék lett, ami visszafogta a gazdaság növekedését, az idénre tervezett 2,4 százalék körüli GDP-arányos hiánycél azonban már jelentős növekedési hatással bírhat.
Arany János előtt tisztelegnek az új forint érmék
Az elmúlt évben a tervezettnél szigorúbb költségvetés kieső növekedési hatása 0,6 százalék volt, ami még magasabb, mint az EU-s pénzek kiesése miatt kalkulált 0,4 százalékpontos negatív hatás. A hiány mértéke visszaigazolta az MNB prognózisait, amelyek 2016 márciusában elsőként, majd később többször ezt megerősítve jelezték, hogy a hiánycél elérésén belül még van mozgástér a kiadások növelésére és a gazdaság megfelelő élénkítésére - írták.
Az MNB vezető szakértői szerint ugyanakkor a monetáris politika, az MNB hitel-programjai, (nhp és php), valamint az alacsony, 0,9 százalékra csökkenő alapkamat és a 0,2 százalékra eső három hónapos bankközi hozamok, összességében csaknem 1 százalékkal növelték a GDP-t 2016-ban, azaz a gazdasági növekedés mintegy felét a monetáris politika adta 2016-ban.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a költségvetési deficit teljes egészében az év végén alakult ki, aminek reálgazdasági hatása áthúzódott 2017-re, és ezért érhette el a 0,5-0,6 százalékot is a kieső növekedési hatás tavaly.
Idén viszont a 2,4 százalékos hiánycél teljesülése 0,5 százalékponttal növelheti a GDP-t. Ezen felül az áthúzódó tételek, amelyek a tavalyi hiányt növelték, de az idei GDP-ben érvényesülnek, további 0,2 százalékpontot jelenthetnek. Összességében tehát a hiány emelkedése jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedés gyorsulásához. Azonban idén is fontos a kiszámíthatóság, és ha a hiány elmarad a költségvetési törvényben kitűzött céltól, akkor a költségvetés növekedésre gyakorolt hatása kisebb lehet, az első két hónap költségvetési adatai pedig ezúttal is azt jelzik, hogy fennáll ennek kockázata - fogalmaztak. A központi költségvetés egyenlegének többlete 180 milliárd forint volt február végén, ami több mint 160 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi többletnél. Ez megerősíti az MNB 2016. decemberi Inflációs jelentésében közölt előrejelzést is, azaz a hiány idén is elmaradhat a céltól és 1,6-2 százalék között alakulhat - vélték a szakemberek.
Lényeges, hogy a rendelkezésre álló mozgástér hatékony kihasználásával a költségvetési politika keresleti hatása megfelelően tervezhető legyen - hangsúlyozza elemzésében az MNB két-két alelnöke és ügyvezető igazgatója.
MTI
