A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 213 800, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 600 forint volt. A közszférában csökkentek a bruttó és a nettó bérek is jelentősen, ennek oka, hogy tavaly januárban fizették ki a 13. havi bér helyett kapott keresetkiegészítés első részletét.
Mégsem akkora sikersztori a családi kedvezmény?
A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Januárban a teljes munkaidősök mintegy 36 százaléka átlagosan mintegy 5500 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének 2,7 százalékát jelentette - olvasható a KSH péntek reggel közölt statisztikájában.
A kormány már korábban bejelentette, hogy a közszférában mindenkit kompenzálni fognak, aki rosszabbul jár az új adórendszerrel, a versenyszférában pedig bérkommandókkal próbálják kikényszeríteni az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásának megfelelő béremelést.
Összességében az nem derül ki az adatokból, hogy hányan jártak jobban az új adórendszerrel, hiszen a statisztikai hivatal a nettó béreket a családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül számítja. Azonban a közszférában kiosztott kompenzáció arra utalhat, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben mégsem akkora sikertörténet az új adórendszer.
Hova tűnt egy hónap alatt 75 ezer ember?
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók létszáma 2011. januárban átlagosan 2 millió 621 ezer fő volt a KSH adatai szerint. Ez 75 ezerrel maradt el a tavaly december 2 millió 696 ezertől. A számok mögé nézve kiderül, hogy a közszféra, azon belül is a közfoglalkoztatás átalakítása felelős a jelentős csökkenésért.
A versenyszférában 1 millió 837 ezerről 1 millió 829 ezerre csökkent az alkalmazásban állók száma, a közszférában azonban a decemberi 755 900 után januárban 694 700 ember dolgozott. A számottevő csökkenés szinte teljes egészében a közfoglalkoztatás átalakításával magyarázható: 87 ezerről 12 300-ra esett vissza a közfoglalkoztatottak száma.
Ennek oka, hogy a tavalyi év végén a kormány lényegében felszámolta a korábbi közfoglalkoztatási rendszert és egy teljesen új konstrukciót dolgoz ki, melynek keretében már nem csak az állam, hanem a magánvállalkozások is beléphetnek munkaadóként. A 12 300 közmunkás egyébként a tavaly januárinál is lényegesen alacsonyabb, akkor 53 300-an dolgoztak közmunka keretében.
Bérek: jelentős esés a közszférában
Az év első hónapjában a bruttó átlagkeresetek 1,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - állapítja meg a statisztikai hivatal.
Az átlagkeresetek a versenyszférában 8,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első részletének januári kifizetése miatt – 12,5 százalékkal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első hónapjában átlagosan 4,3 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Ez azt támasztja alá, amit már a decemberi adatok közlésekor sejteni lehetett: a cégek egy része a kedvező adóváltozások miatt januárra vitte át a prémiumok kifizetését.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 139 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 400, a szellemi foglalkozásúaké 181 800) forint volt, átlagosan 3,3 százalékkal magasabb az előző évinél. Decemberhez képest majdnem 3000 forintos emelkedést mutatott a nettó átlagjövedelem, a tavalyi év utolsó hónapjában 136 700 forintot vitt haza a borítékban egy átlag magyar.
Érdekesség, hogy a fenti nettó bérnövekedés lényegében változatlan bruttó bér mellett következett be, hiszen tavaly decemberhez képest nagyjából 500 forinttal csökkent a bruttó átlagkereset. Az eltolódás főleg a versenyszférában volt jellemző: decemberben a 219 ezer forintos bruttóból átlagosan 140 ezret vittek haza, míg januárban a 214 ezres bruttó átlagbér 142 ezres nettót eredményezett. Ennek oka az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése volt az év elején.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (477 500 forint), ezt az információ és kommunikáció (397 600 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (333 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (139 100 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Beke Károly
mfor.hu
