A krumpli és a liszt árának 22,2 és 17,6 százalékos csökkenése egy év alatt nagyobb mértékű változást jelent, mint a hatósági árcsökkenések által érintett termékeké. Az elmúlt 12 hónapban ugyanis a kétszer csökkentett (2013 november, 2014 április) vezetékes gáz ára "mindössze" 16,9 százalékos esést mutat, a tavaly júliusban rezsicsökkentésen "átesett" szemétszállítási díj pedig 15,5 százalékkal lett olcsóbb.
Ha az alábbi táblázatra ránézünk, akkor jól látható, hogy egy év alatt a legnagyobb mértékű árcsökkenést mutató termékek között csak a "rezsiharc" által érintett áruk, illetve élelmiszerek szerepelnek.
A másik oldalon, vagyis a legjobban dráguló áruk listáján már vegyesebb a kép. Az élen például a kiskereskedelmének tavaly nyári átalakítása miatt jelentős áremelkedésen átesett dohányáruk találhatóak, de szintén az erőteljes állami, önkormányzati beavatkozásnak köszönhetően drágultak nagyot a taxi és az egyéb szolgáltatások is (tranzakciós illeték).
Ha a főbb árucsoportok szintjén vizsgálódunk, akkor egyértelműen kirajzolódik az állami szerepvállalás, illetve piaci beavatkozás. A legnagyobb emelkedést ugyanis a szeszes italok, dohányáruk csoportjának árindexe jelzi, míg a háztartási energia, fűtés termékkör lényegesen olcsóbb lett.
A fogyasztási javak többi csoportjának árindexe jóval kisebb változást mutat, értékeik -1 és +1,4 százalék között szóródnak. A ruházkodás 1, az élelmiszerek 0,8, míg a tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal lettek olcsóbbak. Velük szemben az egyéb cikkek, üzemanyagok indexe 0,8, a szolgáltatásoké pedig 1,4 százalékos áremelkedést jelez.
A fenti változások következtében a nyugdíjasok által jellemzően vásárolt termékek ára átlagosan 0,8 százalékkal csökkent, miközben a teljes fogyasztói árindex 0,1 százalékos deflációt mutat.
(A jegybank által szűrt és a középtávú inflációs nyomást megragadó mutatók májusi alakulását ez a cikkünk mutatja be: Valamelyest nőttek a jegybank inflációs mutatói)
mfor.hu
