A nemzetgazdasági beruházások volumene a tavalyi év utolsó negyedévében rég nem látott, közel 15 százalékos ütemben nőtt 2012 hasonló időszakával összevetve. Ha viszont a magyar beruházások GDP-arányos rátáját a visegrádi országok mutatóival összevetjük, láthatjuk, van még mit "ledolgoznunk".
Az Eurostat 2013 utolsó negyedéves adatai szerint a magyar állóeszköz-beruházás (vagyis a készletváltoztatások nélkül számolt adat) a GDP 18,7 százalékát tette ki, ami a harmadik negyedévinél 0,4, míg 2012 utolsó háromhavi értékénél 1,5 százalékponttal magasabb. A kétségtelenül dinamikus felfutás ellenére még igen messze vagyunk a szlovákok 20,4, vagy a csehek 22,5 százalékától. Ugyanakkor ez a válság előtti évekhez viszonyítva lényegesen gyengébb adat már elég ahhoz, hogy leelőzzük a lengyeleket (18,2%), vagy az elmúlt időszakban komoly válságba jutott szlovénokat (18%). (Romániára vonatkozóan egyelőre nem közölt számokat az Eurostat.)
Az ábrán jól látható az elmúlt négy év beruházási rátájának alakulása a visegrádi országokban, illetve Romániában és Szlovéniában. 2010 első negyedévében a hat ország közül Magyarország 18,9 százaléka a legrosszabb adat volt. Ráadásul a következő években a mutatónk folyamatosan csúszott lefele, és 2012 harmadik negyedévében 17,1 százalékkal érte el mélypontját. Azóta viszont folyamatos az emelkedés, de az aktuális 18,7 százalékos beruházási ráta még mindig 0,2 százalékponttal alacsonyabb a kiinduló értéknél.
Ennek ellenére, ahogy fentebb is jeleztük, már nem Magyarország áll a hatos országlista végén, hiszen Szlovénia és Lengyelország mutatója is a magyar alá csúszott. A GDP-arányos beruházási ráták folyamatos erózióját egyébként a másik három országnál is meg lehet figyelni. (Sőt, jelenleg ez egy világjelenség, lásd: Ezért is lehetnek ilyen bátrak Matolcsyék)
Ha 2010 első negyedéves adatát kiindulópontnak vesszük, akkor egy 2012-ig tartó felfutást követően jelentős mértékű lecsúszást láthatunk. Ennek meredekségére jellemző, hogy a 2010-es "origóhoz" viszonyítva a legfrissebb adatok szerint a magyar rátában a legkisebb az elmaradás.
Persze mondhatnánk azt is, hogy mi olyan mélyre jutottunk, aminél lejjebb már nem lehetett csúszni, de mint fentebb láttuk, a minket is alulmúló lengyel és a szlovén adatok nem ezt bizonyítják. Ráadásul, ha mélyebbre ásunk a magyar számokban, akkor az állami beruházások felfutása ellenére egy viszonylag egészségesebb szerkezetet figyelhetünk meg. De erről majd a következő cikkünkben.
mfor.hu
